Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 9 (295. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
71 fennálló követelését csak a társaság egyéb vagyontárgyaiból, szükség esetén a társaság tulajdonában álló termőföld értékesítésével, annak ellenértékéből lehet kiegyenlíteni. Sőt , semmis a társasági szerződés, alapító okirat olyan rendelkezése, melyben a társaság megszűnése esetén külföldi tag termőföld tulajdonát megszerezheti. Ezek a rendelkezések biztosítékot nyújtanak a külföldiek tulajdonszerzési tilalmának kijátszására vonat kozó kísérletekkel szemben. Ugyancsak szigorú feltételekhez köti a tervezet a belföldi jogi személyek és jogi személyiség nélküli más gazdálkodó szervezetek tulajdonszerzését is. A továbbiakban az egyszerűség kedvéért csak jogi személyeket fogok mondani. A tervezet ugyanis kötelező jelleggel kimondja, hogy csak az a belföldi jogi személy szerezheti meg termőföld tulajdonjogát, amely egyrészt a tulajdonszerzést megelőzően már legalább öt éve folytat mezőgazdasági tevékenységet, a megszerezni kívánt termőföld a jogi személy székhelyén vagy telephelyén van, és tagjai vagy alkalmazottai között legalább középfokú mezőgazdasági szakképzettséggel rendelkező személy található. (9.20) Az a jogi személy, amely megfelel ezeknek az együttes feltételeknek, nyilvánvalóan nem spekuláció céljából akarja megszerezni a termőföld tulajdonjogát, hanem az a célja, hogy a földön hosszabb távon mezőgazdasági termelést folytasson, és ehhez a kellő biztonságot megszerezze, ne kelljen folyton újabb bérleti szerződést kötnie a földek tulajdonosaival. A felsorolt feltételek remélhetőleg kizárják azt, hogy akár külföldiek, akár belföldiek spekulációs célból társaságot alapítsanak, hiszen már a termőföld megvétele előtt öt évig mezőgazdasági tevékenységet kellett folytatnia a jogi személy nek a megadott telephelyen. A székhelyhez, telephelyhez kötött földszerzési lehetőség kimondása megakadályozza azt, hogy a termőföld egy távoli településen működő szervezet tulajdonába kerüljön. A törvényjavaslat elkészítése során felmerült az, hogy a jogi személyek földszerzési tilalmának feloldása túlzott mértékű birtokkoncentrációt hoz, nagybirtokok kialakulásához vezethet. Eme valóban nemkívánatos lehetőség megelőzését szolgálja az a rendelkezés, hogy amennyiben a jogi személy tulajdonában álló termőföl d és a megszerezni kívánt termőföld az adott településen együttesen meghaladja a magánszemély által megszerezhető termőföld mértékét - ez 300 hektár vagy 6000 aranykorona , a szerződéshez a helyi önkormányzat engedélye kell. A helyi kisebb birtokosok érde keinek védelme érdekében az önkormányzat az engedély megadása előtt köteles kikérni a megyei agrárkamara helyi szervezetének véleményét is. A magyar állam, a települési önkormányzat, az erdőbirtokossági és a legelőbirtokossági társulat továbbra is korlátoz ás nélkül szerezhet termőföldet. A közalapítvány és az egyházi jogi személy az önkormányzat engedélye nélkül, korlátozás nélkül szerezhet termőföldet, de kizárólag végintézkedés, ajándékozási, tartási vagy gondozási szerződés alapján. A javaslatban külön r endelkezés szolgálja a területigénnyel járó beruházások megvalósításának elősegítését. Ennek elfogadása esetén lehetővé válik, hogy a jogi személyek a beruházáshoz szükséges mértékű termőföld tulajdonjogát megszerezzék abban az esetben, ha a termőföld más célú hasznosítását az illetékes földhivatal engedélyezte és az érdekelt a földvédelmi járulékot megfizette. A tulajdonszerzési korlátozások kijátszásának megakadályozására elidegenítési kötelezettséget írunk elő a beruházás meghiúsulásának esetére, s ezt s zükség esetén a földhivatal köteles árverés útján elvégezni. A javaslat módosítja és pontosítja a haszonbérletre vonatkozó szabályokat is. A termelés biztonsága, a hosszú távon folytatott gazdálkodó tevékenység elősegítése érdekében a jövőben a haszonbérle ti szerződés legrövidebb tartama öt év, a leghosszabb pedig negyven év lesz. E módosítás egyben elősegíti a termőföld fokozatos védelmét is. A földhasználati viszonyok tisztázását, áttekinthetőségét, egyúttal pedig a zsebszerződések felszámolását szolgálja az a javasolt rendelkezés, hogy a termőföld használatának minden esetben érvényes jogcímen kell alapulnia, továbbá az, hogy a termőföldre fennálló haszonbérleti jogot az
