Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 22 (300. szám) - A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának 1996. március 1. és 1997. március 10. közötti tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának 1996. március 1. és 1997. március 10. közötti tevékenységéről szóló... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
670 Mindazonáltal szeretném leszögezni, hogy ebben az országban az ország éves költségvetését nem a kormány, hanem a tisztelt Ház fogadja el. Amennyiben tehát a televízió nem kapja meg azt a költsé gvetési támogatást, amely neki a törvény értelmében jár, akkor ezt a tisztelt Ház szavazta meg így. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Államtitkár Úr! Emlékeztetnem kell önt - mint az Országgyűlés elnöke é s ebben a tisztségemben a Ház tekintélyét és méltóságát védő személy , hogy az Országgyűlés általában azt szavazza meg költségvetésként, amit a kormány, illetve a kormányok elé terjesztenek. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Lendvai Ildikó képviselő a sszonynak, MSZP. LENDVAI ILDIKÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Részben én is Lányi Zsolt képviselőtársam hozzászólására, részben azért az előbb elhangzottakra is szeretnék reagálni, éspedig három dologban. Az első: Lányi Zsolt képviselőtársam azt említette, hogy a médiatörvény megvalósulásában többek között azt kell figyelembe vennünk, vagy azt kell figyelemmel kísérnünk, hogy megvalósulte a médiatörvénynek az a célja, hogy az államtól és a politikától eltávolítsa a médiumok működését. Egy pontosítást szeretnék tenni, és ennyiben polemizálni, ha megengedi képviselőtársam, mert azt hiszem, hogy a médiumok működése szempontjából is fontos ez a kis pontosítás. A médiatörvény célja ebből a szempontból tudniillik valóban az volt, hogy az államtól és a mindenkori kormá nyzati befolyástól eltávolítsa a médiumok működését. Ezt, érzésem szerint, a törvény és az azóta kialakult működés sikerrel tette meg. A politikával azonban bonyolultabban járt el. Inkább azt mondanám, hogy a politikától, a kormányzati és az ellenzéki poli tikai erőktől egyenlő távolságba akarta hozni a médiumok működését, nem teljesen eltávolítani onnan. Hiszen a kuratóriumi elnökségeket éppen ezért szabályozta olyan módon a médiatörvény, hogy ott kormányzat és ellenzék egyenlő létszámban - különböző párton ként - képviseltesse magát. Miért tartom fontosnak ezt a pontosítást? Mert ez egy nagy előnye is a médiatörvénynek és a médiumok azóta való működésének, hiszen csak így valósulhatott meg részint valóban a kormányzati befolyás kiküszöbölése, részint egyfajt a pártatlan - mert kölcsönösen ellenőrzött - tájékoztatás. Ugyanakkor valljuk be, hogy a médiatörvény, amikor a kölcsönös ellenőrzéssel biztosítani akarta a kormányzati befolyás negligálását, nem tudta és nem is akarta a politikumtól, a pártok világától va ló teljes eltávolítást megvalósítani, hiszen erről szól ez a struktúra. Ennek nyilvánvalóan - érzik a kuratóriumok is, és mi is érezzük a médiumok működésében - vannak természetesen hátulütői is. Nem egyik vagy másik pártnak, nem a kormánynak vagy az ellen zéknek köszönhetően, hanem pusztán annak a ténynek, hogy a kormányzattól való eltávolítás a "minden párt képviselője egyenlő beleszólása" elve alapján történhetett meg, és bizony bizonyos fajta kinevezési alkukban, műsorstrukturális alkukban ez érezhető. E zért nem a kuratóriumokon vagy a kuratóriumi elnökségeken kell a port elvernünk, hanem egészen egyszerűen végig kell gondolnunk - ez szerintem egyik törvény esetében sem szentségtörés, majd ha kellő idő telt el , hogy tudunke az eredeti céloknak jobban m egfelelő vagy az újabb, azóta felmerült céloknak megfelelő struktúrákat alakítani. Ez volna az első megjegyzésem. A második megjegyzésem, ha úgy tetszik, gazdasági természetű, de voltaképpen itt is a kormányzati politikáról szólt képviselőtársam is, hiszen azt mondta, hogy a kormányzati befolyásolás most már ama, ha úgy tetszik, gazdasági, költségvetési eszköztáron keresztül érvényesül, hogy nincs elég pénz a közszolgálati médiumok működésére, és ezért a kormánynak valamilyen módon kiszolgáltatottak.