Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 22 (300. szám) - Bejelentés a KDNP képviselői csatlakozásról szóló alkotmány- és igazságügyi bizottsági eseti állásfoglalásáról - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
653 Vagy például, hogy svéd példával éljünk, ott ugyan 4 százalékos a limit, de az egyes területi választókerületekben - nem tudom, Svédországban hogy hívják, régióknak, megyéknek vagy mi a pontos elnevezése, ahol a választókerületek kialakításra kerülnek, és ott is van egy országos lista , ott viszont nemcsak az országos 4 százaléko s határt lehet megütni, hanem ha valamelyik párt eléri az egyik választási régióban ennek a háromszorosát, a 12 százalékot, akkor abból a régióból képviselő több jöhet a parlamentbe. Tehát van egy felmentő, könnyítő szabály. Vagy gondoljunk a német szabály ozásra, ahonnan végül is a magyar példa jött át. Ott pedig az a lehetőség van, hogy a fele egyéni kerületi, a fele listás képviselő. Ha a fele egyéni kerületi képviseletből három képviselőt sikerül bármely pártnak megszereznie egyéni kerületben, akkor anél kül, hogy egyébként 5 százalékot elérnének a választáson, bekerülhetnek a parlamentbe, és így van most jelenleg a PDSZ, a jelenlegi kommunista utódpárt a német parlamentben 30 képviselővel; mert ők nem érték el a szükséges 5 százalékos limitet, de négy egy éni választókerületben sikeres győzelmet tudtak aratni, és így még - ha jól tudom - 26 mandátumot tudtak mellé szerezni a listáról. Tehát inkább arra van a nemzetközi gyakorlatban példa, hogy ezeket a szabályokat inkább egy kicsit felpuhítják, mint hogy na gyon szigorúvá tegyék. Én egyetértek azzal, ami most Magyarországon van, tehát nem ez ellen kívánok szólni, csak azt mondani erről, olyan nézeteket kifejteni erről, hogy ezek egy rendkívüli lehetőséget biztosítanak arra, hogy visszaélhessenek ezzel a rends zerrel, hogy atomizálódjon a magyar parlament, azt egyszerűen nem tudom elfogadni, mert semmilyen erre mutató jelenség nem tapasztalható, sőt - mint említettem - az egyik legszigorúbb rendszer. Tehát én nem osztom Torgyán József frakcióvezető úrnak azt az álláspontját, amelyben attól félne, hogy ezzel a parlament valamilyen módon is atomizálódna, mint ahogy eddig sem történt meg. Ezek a szigorú szabályok végül is nem változnak, és éppen ezért nem is nagyon tudom értelmezni azt a javaslatot, amelyet a közös listákkal kapcsolatban említett. A kapcsolt listák gyakorlatilag értelmetlenné váltak e törvényjavaslat beterjesztése okán. Nem is nagyon értem, miért van még szükség a kapcsolt listák fenntartására, nyugodtan kidobhatnánk őket az ablakon, mert tulajdonkép pen csak bonyolítják a választási rendszert, de értelmetlen, hisz a kapcsolt listák egyetlen értelme az volt, ha nem kellett volna különkülön pártonként a limitet megugrani. A közös listáknál viszont számomra értelmezhetetlen az, hogy egy pártnak hogyan l ehetne megugrani a saját limitet. Mindenféle trükkös megoldás, amelyben nem a választói akarat tükröződik, hanem megpróbálunk előzetes bejelentés alapján, a választói akarat ismerete nélkül visszavetíteni egy szavazási eredményt egy előzetes pártközi megál lapodás tekintetében, számomra teljesen elfogadhatatlan, mert ez nem a választói akaratot tükrözi. Nem is szólva arról, hogy a Kisgazdapárt által benyújtott módosító indítvány azt célozza meg, hogy az illetékes választási bizottságnál leadott arányban kell ene a közös listáknál figyelembe venni a pártokra leadott szavazatokat. Ezek szerint 21 lehetséges variáció van, hisz 20 területi plusz az országos lista van. Akkor ebből a 21 lehetséges variációból vajon melyiket kell figyelembe venni? Hiszen a javaslat n em szól arról, hogy csak egyfélét lehet benyújtani. Tehát ahány megye van, és az országos lista esetén, mindegyikre különkülön variációkat tehetünk fel a kérdésben, és ezért mondom, szerintem egyszerűen végrehajthatatlan lenne egy ilyen javaslat. Nem is s zólva arról, hogy nincs szükség rá, hiszen a törvény nem beszél erről. A választási eljárási törvénnyel kapcsolatban is két kérdéssel szeretnék foglalkozni, amelyről a múltkor még nem sikerült beszélni. Az egyik az urnás és a postai szavazás kérdésköre, am ely hosszas vitát váltott ki. A Belügyminisztérium szerintem ezzel kapcsolatban egy új javaslatot terjesztett elő, amikor a hét- vagy hatpárti tárgyalások folytak erről a kérdéskörről. Pont egy svéd példából kaptuk meg a svéd postai szavazási módszert, ame ly kiválthatta volna Magyarországon az urnás szavazás lehetőségét.
