Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 22 (300. szám) - Bejelentés a KDNP képviselői csatlakozásról szóló alkotmány- és igazságügyi bizottsági eseti állásfoglalásáról - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
654 Azt gondolom, hogy az urnás szavazás a leggyöngébb pontja a jelenlegi választási rendszernek, a legtöbb csalási, vagy ha nem is csalás, akkor befolyásolási lehetőség fogalmazódik meg benne. Veszélyes mindenféle ponton, hiszen a választási bizottság tagjaiból legalább kettőnek kell ugyan kimenni az urnával szavaztatni, de nyilván ott sokkal nagyobb a befolyás lehetősége kettejük személyében, mintha a választási bizottság helyiségében szavazna valaki, és sajnos erre vannak példák, hogy ezek így meg is történtek, ha ennek bizonyítása sokszor természetesen nehézkes is lehet. Illetve a fordítottja is előfordulhat: ha valaki kimegy az urnával szavaztatni, addig bent a választási bizottság helyiségé ben, akik ott maradnak, azoknak nyílik esetleg olyan lehetőségük, ami nemkívánatos befolyásolást teremt meg. Éppen ezért azt gondolom, hogy az urnás szavazást kellett volna elfelejteni, és a postai szavazás - amely megfelelően körülbástyázott volt garanciá kkal, több országban kipróbált rendszer, jól működik, és az a modell, amit nekünk leírtak; mert így megismerhettük a svéd modellt, amely például remek garanciákkal alátámasztott módszer - kivédené a minden egyes urnás szavazásra vonatkozó csalási vagy befo lyásolási lehetőséget. Ugyanakkor módot nyitna több olyan dologra, amelyre esetleg nem gondoltunk, például arra, ami az alkotmánybírósági döntésből fakad, hogy minden polgárnak két szavazati joga van, akkor is, ha nem tartózkodik a saját választókerületébe n. (19.10) Márpedig elég furcsa dolog, ha valaki mondjuk Zala megyéből Debrecenbe utazik a szavazás napján, és az egyéni választókerületi jelöltre Debrecenben szavaz, ahol ő egyébként nem is lakik, és arra a jelöltre adhatja le a szavazatát. Egy kicsit fur csa helyzet, viszont egy postai szavazásos módszerrel nyilván lehetőség támadna arra, hogy a saját választókerületében a saját jelöltjére szavazna ami szerintem azért mégiscsak logikusabbnak tűnik, mint a jelenleg alkalmazott rendszerben. Sajnálom, hogy a pártok képviselői nem fogadták el a Belügyminisztérium javaslatát az urnás szavazás helyett a postai szavazás bevezetéséről. Szerintem érdemtelen félelmek voltak ezzel kapcsolatban. Az utolsó pont, amivel szeretnék foglalkozni, az ajánlási rendszer kérdése , amit Kónya Imre is felvetett az előbb. Itt az egységesítés felmerült az előzetes tárgyalások során, hogy Magyarországon jelenleg több ajánlási szisztéma is van, és ezekből végül is jobb lenne egy egységes rendszert választani. Sajnos, így sem sikerült, m ert az eljárási törvény három ajánlási lehetőséget szabályoz: ez a három ajánlási lehetőség a két választás - az országgyűlési és az önkormányzati választás , illetve a népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtés. A jelenleg még érvényben lévő re ndszer szerint az önkormányzati választáson aláírásgyűjtő íven kell ajánlani a polgárnak, és az országos vagy helyi népszavazás elrendelésére vonatkozó kérésnél is egy aláírásgyűjtő ív szolgál erre a lehetőségre; míg az országgyűlési választásoknál az úgyn evezett kopogtatócédulák vannak érvényben, ami szerintem rendkívül rossz rendszer. Most ezt a rendszert úgy változtatjuk meg, hogy a 2:1 arányból egy másik 2:1es arányt csinálunk, mert most az önkormányzati választásoknál is egy kopogtatócédularendszert hozunk vissza, amit már Kónya Imre kifejtett - én nem akarom megismételni ezeket az érveket. Ezzel valóban nyílttá válik a választási rendszer, rengetegen megismerik a kopogtatócédulákkal az ajánlásokat, míg abban az esetben, amennyiben ajánlóíveken gyűjte nek, mindenkinek lehetősége van a többes ajánlás megtételére. Ezt egyébként az Európai Unió ajánlja is, hogy ha nyílt az ajánlási rendszer, akkor a polgároknak lehetősége legyen arra, hogy több jelöltet is ajánljanak, és ezzel gyakorlatilag nem egy előreho zott szavazás lemérése történhet meg az adott választási szervek számára. Főleg egy kisebb városban, kisebb helyen, azt hiszem, nagyon nem mindegy az, hogy az az akár 2025 ember, aki hozzáférhet azokhoz az ajánlószelvényekhez, és megnézheti őket, bizony i genis betekinthetnek a választókerület polgárainak - sokszor akár 3040 százalékának is - az akkori választási hajlandóságába.
