Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ):
599 A továbbiakban a törvény különbséget tesz a között, hogy jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiséggel nem rendelkező kérelmező nyújtotte be nyilvántartásba vételi kérelmet. Jogi személyiséggel n em rendelkező gazdasági társaság bejegyzésére irányuló kérelem esetén a törvény szinte csak formai feltételeket szab, érdemi anyagi, tartalmi feltételt nagyon keveset támaszt, itt merőben formális az eljárás, épp ezért ennek rövidebb az elbírálási határide je, 30 napon belül kell határozatot hozni. Ezen időn belül szintén a jogtechnikus elbírálhatja, a jogtechnikus meghozhatja a bejegyzési határozatot, de az elutasító határozat indokoltsága esetén a cégbírót kell figyelmeztetnie, és a cégbíró egyetértése mel lett hozhatja meg az elutasító határozatot. Tehát van finom disztinkció, nem éri sérelem a bírósági eljárás alapelveit. Nagyon fontos rendelkezése a törvénynek, hogy ha a cégbíróság 30, illetve - jogi személyiséggel rendelkező társaság esetében - 60 napon belül nem hoz érdemi határozatot, akkor további 9 nap elteltével automatikusan, ex lege, a törvény rendelkezése alapján bejegyzetté válik a társaság, azzal a tartalommal, amit a kérelem tartalmaz. De ezen a 9 napon belül a bíróság elnöke a bejegyzési határ idő, a 30 vagy 60 napos határidő letelte után másnap köteles megvizsgálni, hogy miért nem történt meg az érdemi elbírálás, és 8 napon belül módja van arra, hogy az ügyintéző bírótól elvéve az aktát más bíróra szignálja ki és gondoskodjon arról: ha lehet, é rdemi határozathozatalra kerüljön sor. Ez kiszűri azt a lehetőséget, hogy egy súlyosan fogyatékos alapító okirat alapján automatikusan megtörténjék a bejegyzés viszont nem sérül a bírói függetlenség elve, mert az érdemi elbírálásra megszabott 30, illetve 6 0 napos határidőn belül még a bíróság elnöke sem szólhat bele abba, hogy az ügyintéző bíró mit tesz, mit nem tesz, milyen döntést hoz vagy milyen döntést nem hoz. Egyébként számos polgári demokráciában ismeretes ez a módszer, vagyis ha a hatóság hallgat, a zaz mulaszt, akkor egy automatizmus lép életbe, egy automatizmus küszöböli ki a mulasztásból eredő hátrányokat. Én azt hiszem, a cégalapítók szívéről nagy kő esik le, ha megismerik ezeket a szabályokat, sőt gondolom, már ismerik, mert az előzetes szakmai v iták során széles körben hozzáférhetővé váltak. Az eljárásnak az is fontos eleme, hogy az eljárás gyorsítása érdekében hiánypótlásra csak kivételesen és egyetlen esetben kerülhet sor, a cégbíró egyetlen esetben szólíthatja fel a kérelmezőt jogvesztő határi dővel a hiány pótlására, és ha ezt elmulasztja vagy rosszul teljesíti, azután akkor csak elutasító határozatot lehet hozni. Szintén nagyon fontos új rendelkezés a törvényjavaslatban, hogy a bejegyzett cég a működése során, levelezéseiben, tehát hivatalos i ratain nemcsak a cége nevét és székhelyét köteles feltüntetni, hanem az őt bejegyző vagy nyilvántartó cégbíróság nevét, címét és az ő cégnyilvántartási számát is. Ez nagy mértékben megkönnyíti, hogy a tájékozódni kívánó partnerek nagyon gyorsan tudjanak in formálódni a velük kapcsolatba kerülő cégről, hisz hangsúlyoztuk, milyen fontos a gazdasági élet szereplői között az információ, de az információ megszerzésének a biztonsága és gyorsasága szintén a gazdasági érdekeket szolgálja. Kérdés, hogy a jogorvoslati rendszer kielégítőe vagy sem. A jogorvoslati lehetőségekkel én most nem foglalkoznék, az majd a részletes vita során, ha netán módosító javaslatok érkeznek hozzá, akkor érdemel több szót. Fontos azonban megemlíteni azt, hogy a cégbírónak a kérelemre vagy hivatalból megindított eljárásban törvényességi felügyeleti joga van minden céggel szemben, ha azt észleli, hogy annak működése törvénysértő. Szankciórendszer áll a cégbíró rendelkezésére, hogy a törvénysértően működő céget törvényes működésre szorítsa: e lőször figyelmeztetés, pénzbírság, de végső fokon a cég megszüntetése mint ultima ratio is lehetőség a cégbíró számára sőt létezik a hivatalból való törlési eljárás, hogy amikor egy cég nem lelhető fel, akkor törölni lehessen. Jól tudjuk, hány cég életét k eserítette meg, hány gazdálkodó jutott anyagilag nehéz helyzetbe vagy csődhelyzetbe amiatt, mert a vele szemben kötelezettséget vállaló partnercég fantomcéggé vált, eltűnt, sem vezetői, sem maga a cég nem volt felkutatható. Ennek a lehetősége szinte minimá lis, mondhatnám nulla, de abban a pillanatban kiderül, és a cégnyilvántartásból azonnal törlik.
