Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP):
586 A benyújtott törvényjavaslat a külföldi székhelyű g azdasági társaságokra nem vonatkozik, a külföldi természetes és jogi személyekre azonban igen, ők egyaránt alapíthatnak gazdasági társaságot Magyarországon. Mivel a magyar társasági jog nem állít fel külön anyagi szabályokat a külföldiekre, ezért és ebből következően logikus, hogy bármely külföldi magánszemély vagy jogi személyiségű társaság a magyar magánszemélyekkel és jogi személyiségű társaságokkal azonos szabályok szerint vehet részt gazdasági társaság alapításában és működtetésében. Ezt azért tartom s zükségesnek megemlíteni, mert néhány nappal ezelőtt folytattunk vitát arról, hogy a termőföldről szóló törvény módosítása mennyiben aggályos és mennyiben fogadható el, mármint abból a szempontból, hogy ott a külföldi természetes személyeket, illetve jogi s zemélyeket valami olyan külön kezelésben részesíti, amely lehetővé teszi azt, hogy termőföldspekulációt ne folytathassanak Magyarországon. Azt gondolom, hogy ez a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat az ékes cáfolata a termőföldről szóló törvényj avaslat indoklásának, vagyis nem is szándékozik semmiféle megkülönböztetést tenni. Ez így helyes, és így felel meg egyébként az Európában ismert gazdasági társaságokról szóló szabályozásnak. De mindenképpen fontos megemlíteni, mert amikor ezt a vitát továb b folytatjuk - vagy éppen népszavazásról folytatunk vitát (Dr. Hankó Faragó Miklós: Ez nem az.) , nem árt, ha a tisztelt képviselőtársak tisztában vannak azzal, hogy mi is a valós szándéka a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatnak. Úgy gondoljuk, hogy nagyon helyes az a szemlélet, ami végighúzódik a törvényjavaslaton, a hitelezővédelem kapcsán. Ha összehasonlítjuk az előző és ma még érvényes gazdasági társaságokról szóló törvénnyel, akkor mindenképpen egy óriási szemléletmódbeli változást lehet fe lfedezni. A Magyar Demokrata Néppárt egyértelműen támogatja, hogy az új törvényjavaslat ebben az irányban mozdult el, vagyis a korábbi törvény elsősorban az átalakulással kapcsolatos, a korábbi szocialista berendezkedés állami dominanciájára tekintettel eg y nagyon komoly vállalkozói szabadságot biztosított a '88as törvényben, amely megkönnyítette a társaságalapítást, megkönnyítette az átalakulást, szétválást és gyakorlatilag lehetővé tette azt, hogy bizonyos társaságok tartozásainak úgy ne tegyenek eleget, hogy másik vállalkozásba átmentve magukat, gyakorlatilag kiürült társaságot otthagyva adóssággal együtt okoztak súlyos veszteséget a hitelezőknek. (11.20) A bank- és adóskonszolidáció egész története végül is erről szól, mert nemcsak amiatt mentek tönkre Magyarországon vállalkozások, mert piacvesztés volt a KGST megszűnése vagy más okok miatt, hanem nagyon sokszor tudatos volt a tönkremenetel, tudatos volt az állami vagyon közvetett megcsapolása. Ehhez bizony az akkori törvény könnyű lehetőséget biztosítot t az ilyen céllal vállalkozók számára. A Néppárt tehát egyértelműen támogatja ezt a szigorítást, és úgy gondoljuk, hogy az ilyen jellegű visszaélések az új törvény alkalmazásával minimálisra csökkennek. Ez mindenképp helyes és támogatandó. Az Európai Közös ség irányelveivel harmonizáló törvényjavaslat - ez különösen a részvénytársaságokra vonatkozik - azonban néhány aggályt fölvet, amire későbbiekben szeretnék kitérni. A törvényjavaslat megalkotásának céljáról beszéltem. Úgy gondoljuk, a különböző kiigazítás ok, a joghézagok megszüntetése és maga a dereguláció is egyértelműen a hatályos törvény, tehát a mostani törvény belső ellentmondásainak kiküszöbölésére alkalmas. A változásokat nézve néhány dolgot mindenképp célszerű kiemelni. Itt az egyik, hogy a hitelez ők kockázatának csökkentése érdekében természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlan felelős tag, azaz közkereseti társaság tagja vagy betéti társaság beltagja. A törvény újabb szigorítása az, hogy az egyszemélyes gazdasági társaságokra vonatkozóan állapít meg olyan szabályokat, amelyek szerint többek között egy egyszemélyes gazdasági társaság újabb egyszemélyes társaságot nem alapíthat, illetve nem lehet gazdasági társaság egyedüli tagja részvénytársaságnál részvényes. Azt g ondolom, képviselőtársaim példákkal tudnák bizonyítani, hogy ez a lehetőség, amit a hatályos törvény ma még megenged, milyen trükkökre adott lehetőséget akár az adózástól, akár általános hitelezői kötelezettségektől való megszabadulásra.
