Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP):
585 Nagyon fontos új fejezetet jelentenek a jelenleg hatályos sz abályozáshoz képest a gazdasági társaságokban történő befolyásszerzésre vonatkozó rendelkezések. Eddig ugyanis csak a részvénytársaságok egymás közötti viszonylatában foglalkozott a törvény a befolyásszerzéssel. Most a tervezett szabályozás a jövőben egyfe lől kiterjedne a kft.re is, másfelől pedig a szerzőpozícióban lévő külföldi jogalanyra is. Ilyen, úgynevezett konszernjogi szabályozást más törvények is tartalmaznak - a versenytörvény, értékpapírtörvény , ezért különösen fontos az összhang megteremtése közöttük. Ezt megteremti a javaslat. Ugyanakkor fontos az is, hogy csak a szükséges és arányos mértékben korlátozzák a piaci és vállalkozási szabadságot, egyben méltányosan kezeljék a kisebbség érdekeit. Mert ezen konszernszabályok legfőbb értelme éppen a kisebbség törvényes és méltányos érdekeinek védelme az előbbi célok jegyében. A javaslat ezen szabályozási része minden bonyolultságával és kiterjedt egyéb kapcsolódásaival együtt alkalmas lesz a gyakorlat jó irányú befolyásolására. Tisztelt Ház! Az előttü nk fekvő, a gazdálkodó szervezetek alakulására, szervezetére és működésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó törvényjavaslat általunk javasolt elfogadása esetén egy újabb mérföldkövet ütünk le a gazdasági rendszerváltás útjára, amely mérföldkőre leginká bb egy szót lehetne felírni: azt, hogy minőség. A magyar nemzetgazdaság, amely a demokratikus jogállam keretei között működik immáron lassan egy évtizede, mindenki tudja, új kihívások előtt áll, amelynek címszavai Európa és a világ. Ezen kihívásoknak csak a minőség felmutatásával tudunk jól megfelelni. Ez a törvényjavaslat hitünk szerint ezt a minőséget mutatja fel önmagában is, de minőségi követelményeket állít azokkal szemben, akik e törvény alapján vállalkoznak és gazdálkodnak, keresik boldogulásukat - h itünk szerint mindnyájunk érdekében. A Magyar Szocialista Párt a törvényjavaslatot az általános és majd a részletes vitát követően elfogadásra ajánlja a tisztelt Országgyűlésnek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik Raskó György úr, Magyar Demokrata Néppárt. DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat, melyet a k ormány most hosszú előkészület után végre benyújtott a parlamenthez, egy olyan törvényjavaslat, amely - majdnem azt lehet mondani - pártsemleges. Egy olyan valódi gazdasági törvényjavaslatról van szó, amely az 1988. évi VI. törvényben elfogadott gazdasági társaságokról szóló törvény hibáit korrigálja, illetve az elmúlt 9 év jogfejlődését a gazdasági szabályozásban újrafoglalja, és gyakorlatilag az Európai Unióban ismert, gazdasági társaságokról szóló szabályozáshoz igazítja. Úgy gondolom, hogy ez a törvényj avaslat ezeknek a feltételeknek megfelel, azt a célt, hogy ez a korszerűsítés valóban megtörténjen és megtörténjen az a harmonizáció, amely az Európai Unióhoz való csatlakozásunk miatt szükséges, ez a javaslat elérte. A Magyar Demokrata Néppárt elismerően szól a törvényjavaslat készítőihez. Úgy gondoljuk, hogy valóban egy konzisztens törvényjavaslat született, amely fő céljait és az egyes paragrafusait illetően is helytálló, és valószínűleg egy olyan korszerű törvény lesz, amelyhez remélhetőleg aztán évtize deken keresztül nem kell majd hozzányúlni. Egy olyan törvényjavaslat van előttünk, amely már egy beállt piacgazdasági körülmények között és szabályok között működő gazdaságra igaz, és ott fogadható el. Különösen, ha összevetjük az 1988. évi VI. törvénnyel, akkor látjuk azt, hogy az akkori és a mostani törvény között miben vannak eltérések, és ezek az eltérések abszolút logikusak és szükségesek is. Az első részben a közös szabályoknál egy paragrafus, a 3. § azonban mindenképp említésre méltó, és talán ez az egyetlenegy, amely aktualitása miatt akár politikai vitát is keverhetne. Ez pedig a külföldi székhelyű gazdasági társaságok, illetve a külföldi természetes és jogi személyekhez való viszonyulásban rejlik.
