Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
538 NYEU, minden jó szándékuk ellenére képtelenek a válság kezelésére. Ennek következt ében vált mind egyértelműbbé, hogy az Északatlanti Szövetségnek - mint egyedüli kényszerítő eszközökkel rendelkező, biztonsági intézménynek - szembe kell néznie az új kihívásokkal. Azok a középkeleteurópai politikusok, akik történelmi szemlélettel rende lkeztek, köztük Antall József magyar miniszterelnök, felismerték, hogy az új európai biztonsági rendszer kiépítését nem elölről kell kezdeni, hanem egy jól működő, megfelelő eszközökkel, gazdag tapasztalatokkal rendelkező intézményt kell úgy átalakítani és bővíteni, hogy képes legyen a XXI. század kihívásainak megfelelni. Így látogatott el elsőként néhai miniszterelnökünk - még mint a Varsói Szerződés egyik tagállamának kormányfője - 1990. június 18án a NATO központjába, Brüsszelbe. Erre a gondolatsorra fű zhető fel a nyugati politikusok döntése, akik szerint a hidegháborúban jól működő NATO nem kötődik a kétpólusú világhoz, bár az akkori rendszer hozta létre, hanem képes megbirkózni az új kihívásokkal, és képes az új lehetőségek kihasználására. Ehhez pedig elsősorban ki kell tárnia kapuit az egyre erősödő keletközépeurópai államok demokratikus rendszerei előtt. Ezen államok NATOtagságának lehetőségei is erősítik a pozitív tendenciákat, hiszen meg kell felelniük a követelményeknek, és ezért gyorsítani kell belső reformjaikat, rendbe kell tenniük gazdaságukat, rendezniük kell kapcsolataikat. Ugyanakkor nyíltan szembe kell néznünk azzal, hogy Oroszország ellenzi a NATO bővítését. Nehéz szembenéznünk azzal a helyzettel, hogy az ő beleegyezésük nélkül keletköz épeurópai országok katonai politikai szövetségekhez csatlakozhatnak. Ez a tudat Oroszország posztszovjet inde... idetintá... identitáskeresésében (Közbeszólások a bal oldalról: Véged! - Hagyd abba!) , és a világban elfoglalt szerepével kapcsolatos belső b izonytalanságában keresendő. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Igyon egy kicsit!) Ahhoz, hogy a NATO megfeleljen a XXI. század követelményeinek, nem elégséges csak a mennyiségi növekedés, a létszámbővülés, hanem szervezetileg is meg kell felelnie az új kih ívásoknak, azaz szervezeti változásokat is eszközölnie kell. (23.50) Választ kell adnia a nem klasszikus katonai fenyegetésekre, mint például a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a békefenntartás, a környezetvédelem, az etnikai villongások, katasztrófaelhá rítás, a tömeges népvándorlás, a tömegpusztító fegyverek elterjedése és a kábítószerek elleni küzdelem. A második kérdés így hangzik: miért törekszünk a NATOba? Magyarország azért kíván a NATO tagjainak sorába lépni, mert ugyanazokat az értékeket vallja, amelyek a szövetség alapját képezik, és amelyek megvédésére létrehozták, vagyis a jogállamiságot, a piacgazdaságot, a demokráciát és a biztonságot. Magyarország NATOtagsága kedvező feltételeket nyújt az ország széles értelemben vett teljes nyugati integrá ciójához, közvetlenül és közvetve a hazai modernizációs törekvésekhez. Más hatékony szervezet hiányában ebben az európai térségben csak az Északatlanti Szövetség kibővítése teremti meg számunkra a biztonság és a külső stabilitás feltételét. A tagság nem j ár az ország szuverenitásának csökkenésével. A Magyar Honvédség továbbra is a mindenkori parlament és a kormány ellenőrzése alatt marad, nem Brüsszelből fogják irányítani, a nemzet védelmi és haderőstratégiáját Budapesten dolgozzák ki, a nemzeti szimbólum ok és parancsnoklás megmarad. A parlamenten kívüli pártok két irányból támadják hazánk NATOtörekvéseit. Az egyik nézet szerint: ha már a Varsói Szerződés szétbomlott, ne lépjünk be olyan szövetségbe, amely a Varsói Szerződés fő erejével, Oroszországgal sz embenáll. Ez a volt szocialistakommunista tudatöröklés továbbélése, hasonló az oroszországi NATOellenes érvekhez. Ez a nézet jelenleg elsősorban a semlegességet támogatja. A másik nézet képviselői a nemzeti eszmékről, a nemzeti célokról való lemondással indokolják a NATOhoz való csatlakozásunkkal szembeni ellenérzésüket. A Varsói Szerződés kötött rendszerével azonosítják a NATO szervezetét, a szovjet vezetést amerikaival helyettesítik. Nem veszik észre, hogy az egyik szabad, demokratikus államok szövetsé ge, míg a
