Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
537 A tárgyról beszéljen, képviselő úr! A Házszabály előírja... (Közbeszólások a jobb oldalró l: Arról beszél!), és nekem kötelességemmé teszi, hogy figyelmeztessem a képviselőt, hogy a tárgyról szóljon. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Akkor arra kérem, elnök úr, figyelmesebben hallgassa felszólalásomat, mert a tárgyról beszélek! Spanyolország demokratikus re ndszerré válása után, 1982ben csatlakozott a NATOhoz, és így alakult ki a jelenlegi 16 tagú szövetség. A tagállamok számának növekedése nélkül azóta is bővült a szövetség, ugyanis Németország újraegyesítésével, a volt NDK területével és lakosságával növe kedett, határai az OderaNeisse németlengyel határig tolódtak. A hitelesség megkívánja, hogy ne hagyjam figyelmen kívül azt a tényt: Franciaország 1966ban kivonult az integrált katonai szervezetből, de 1996tól egyes szervekben ismét képviselteti magát, illetve Spanyolország mind ez idáig az integrált vezérkari főnökségbe nem delegált katonai képviselőt. A NATOnak mint politikai védelmi szövetségnek a nyugati társadalmakat vezérlő elvek képezik alapját, a béke, a szabadság, a demokrácia és a biztonság. E zen elveket a politikai és katonai szembenállás viszonyai között megnevezett ellenséggel szemben garantálta. A hidegháború idején ezért a NATOnak pontosan körülhatárolt funkciója volt: integrált katonai erővel megvédeni a tagállamokat egy hagyományos fegy verekkel végrehajtott széles körű vagy egy tömegpusztító fegyverekkel végrehajtott meglepetésszerű támadással szemben. A védelem alapelve mindkét esetben az elrettentés volt. A NATO működését a teljes mértékű konszenzusos döntések határozzák meg, többségi döntés nem hozható. A NATOnak meghatározó szerepe volt abban, hogy a hidegháború nem vált öldöklő, egész Európát elpusztító háborúvá. Az elrettentés elvének következetes képviseletével és persze gazdasági erőfölényével olyan fegyverkezési versenyt kezdemé nyezett, amelybe ellenfele, a szocialista világ beleroppant, társadalmi rendje részben felszámolódott. A Szovjetunió, a szocialista világ fő ereje mint államalakulat darabjaira szétesett, katonai erejének drasztikus csökkentésére kényszerült. Ezen eseménye k után joggal állítható, hogy a NATO a történelem legsikeresebb katonai szövetsége, mert egyetlen lövés nélkül legyőzte a kéteurópányi szuperhatalmat. A nyugati világ számára a NATO soha sem volt pusztán katonai szervezet, mindvégig ellátott politikai funk ciókat is, melynek eredménye, hogy segített a második világháborút követően Olaszországnak és Németországnak megtalálni helyét a transzatlanti világban, elősegítette a civilek vezette demokrácia kibontakozását, és fontos szerepet játszott a Franciaország é s Németország közötti megbékélésben, megteremtve az Európai Unió alapjait, féken tartja a Görögország és Törökország közötti ellentétek elmérgesedését. Megszüntette az európai államok közötti katonai rivalizálás indítékait. Mindezek következtében új világh elyzet alakult ki: az egypólusú világ; és egyszersmind megszűnt a NATO létrejöttét kiváltó ok, felmerült a NATO létjogosultsága, kérdésessé vált, kelle a NATO, szükség vane amerikai katonai jelenlétre Európában, ha pedig indokolt, a jövőben milyen NATOr a van szükség. Igazuk van azon államférfiaknak, politikusoknak, szakértőknek, akik állítják, a nukleáris szembenállás, a szovjet birodalom gerjesztette veszélyek megszűntek, ezért széles körű, több irányú támadással a NATO európai frontjain nem kell számol ni. A meglepetésszerű fegyveres agresszió kockázata majdnem nulla. De azok az államférfiak, politikusok, szakértők mérik fel helyesen a helyzetet, akik azt mondják, hogy e kedvező jelenségekkel szemben új veszélyforrások kerültek felszínre. A totalizmus al ól felszabadult KözépKeletEurópában a rendszerváltás, a piacgazdaságra való áttérés nagy megrázkódtatással járt, amelyek... (Dr. Kertész Zoltán: Ezt mondta a marxista szemináriumon is. - Közbeszólás a jobb oldalról: Ugyan már! - Ne ordíts!) a társadalmak at kiszámíthatatlanná, a politika alakulását... A korábbi mesterséges államalakulatok indokolt szétesése, ami nem ment mindenhol békés úton, együttjárt a hosszú időn keresztül elfojtott feszültségek felszínre törésével, kiéleződésével. A volt szocialista r égióra jellemzővé vált a bizonytalanság, az átláthatatlanság. Tapasztalni lehet, hogy a kényszerítő eszközök nélküli európai biztonsági intézmények, mint például az EBESZ, a
