Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
536 egy hamiskártyás trükk erkölcsi színvonalán álló, formális parlamenti manőverre l akarja megsemmisíteni több mint 200 ezer magyar választópolgár akaratát, azt az akaratot, amelyik alkotmányos alapjog gyakorlására irányul? Ez a parlamenti játékszabályok felrúgását jelenti. A játékszabályok nélkül vívott küzdelmet viszont háborúnak hívj ák, s abban nem ellenfelek, hanem ellenségek vannak. A koalíciónak - most utoljára - végig kell gondolnia, hogy mit tesz, és minden egyes képviselőnek mérlegelnie kell a saját személyes felelősségét. Természetesen ha a koalíciós szavazógép ezet elszabotálja a népi kezdeményezést, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulunk. És ha precedens még nincs is ilyen ügyekben, de analóg esetek már előfordultak az Alkotmánybíróság gyakorlatában, s akkor az Alkotmánybíróság elmarasztalta az önkormányzatot, amelyik az aláírásokkal támogatott kérdések helyett a saját kérdéseit tette fel. Ha az MSZPSZDSZ végig kitart kártékony és demokráciaellenes javaslata mellett, könnyen lehet, hogy olyan küzdelembe keveredik, amelyben elveszítheti maradék hitelét az ország népe előtt. A Magyar Demokrata Fórum álláspontja a NATO ügyében tartott népszavazás kérdésében a következő: Az Északatlanti Szövetséghez, a NATOhoz történő csatlakozásunkról - mivel nem érinti az ország szuverenitását - nem kellene népszavazásnak dönten i. Az MSZP 1994es választási kampányában, populista megfontolásból, felvette hitegető jelmondatai, szlogenjei közé, hogy a NATOcsatlakozás kérdésében népszavazás kiírását fogja javasolni, mely aztán a liberálszocialista kormány programjában is szerepelt . Az át nem gondolt, könnyelmű ígéret most, 1997ben több milliárd forintba kerül, amit azzal lehet csökkenteni, hogy az egész ország jövője szempontjából nagyon fontos kérdéssel, a földtulajdonlás kérdésével össze lehet és kell kapcsolni. Ha már népszavaz ásra kerül sor, fontos, hogy - a kormány hibás politikáját ellensúlyozandó - lényeges döntés szülessen. Ahogy egy idős parasztasszony megfogalmazta: "Akié a föld, azé az ország." Ez pedig szuverenitásunk alapja, ennek eldöntése népszavazási kérdés. Amikor az Északatlanti Szövetséghez való csatlakozásról beszélünk, az első kérdés: milyen szövetséghez akarunk csatlakozni? A kérdést feltétlenül meg kell válaszolni, mert a közvéleménykutatások alapján a bizonytalanok, a dönteni nem tudók legfőbb indoka az, ho gy nincs elég ismeretük, tudásuk a NATOról. Belgium, Dánia, az Amerikai Egyesült Államok (Vancsik Zoltán: Ez méltatlan a társaihoz!) , az Egyesült Királyság, Franciaország ( Vancsik Zoltán: Ha Demeter csinálja, akkor érteném, de egy pártelnök!) , Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Olaszország, Norvégia, Portugália 1949. április 4én Washingtonban aláírta az Északatlanti Szerződést, innen származik a szervezet teljes neve; rövidítése: a NATO. Geostratégiai, katonai megfontolásból a szerződést aláíró tagok meghívása alapján, 1952ben Törökország és Görögország, majd újabb három év után, 1955ben a Német Szövetségi Köztársaság is csatlakozott a szövetséghez. (23.40) Spanyolország demokratikus rendszerré válása... (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját. ) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Képviselő úr, megkérem, hogy térjen a tárgyra, mert amiről most beszél, végképp nem tartozik a vitatott országgyűlési határozathoz, hogy felsorolja, hogy milyen országok tartoznak a NATOhoz - a jelenlévők mindnyájan tudják. (Zaj a jobb oldalon.) LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Kérem, vegye komolyabban elnöki megbízatását és engedje, hogy felolvassam beszédemet! ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :
