Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
533 A társadalom stabilitása nemcsak politikai, de érzelmi és lelki stabilitás a is nagy mértékben függ a termőföldtulajdonviszonyoktól. Minden európai társadalomban fontos stabilizáló, kiegyensúlyozó tényező a földet művelő, földet tulajdonló parasztság. A termőföld és a családi birtokok védelme olyan horderejű dolog, hogy magának az Európai Unió kialakulásának is az egyik kiindulópontja volt. A Magyar Demokrata Fórum és az előző kormány minden területen arra törekedett, hogy a magyar kis- és középtulajdonosok létrejöttét lehetővé tegye, hogy a szovjet megszállás évtizedei után a ma gyar társadalom visszatalálhasson saját hagyományaihoz és ezáltal az európai jövőhöz. A kárpótlás a földtulajdonviszonyok tekintetében hozott demokratikus átalakulást. Ebbe a sorba illeszkedik az 1994. évi LV. törvény, amely védelmet nyújtott a magyar kisb irtokosoknak a külföldi spekulációs tőkével szemben. (Közbeszólások: Mi köze a népszavazáshoz? Térjen a tárgyra!) Ezt a törvényt kemény viták küzdelmében hoztuk meg, mert az átalakulás folyamatában korábban még nem jelent meg veszélyes mértékű érdeklődés a magyar termőföld iránt. Ezt a törvényt azonban nem néhány évre hoztuk, tudtuk, hogy az új birtokszerkezet megszilárdulása, illetve fejlődése a szabadpiaci körülmények között sok év munkája. Itt nemcsak gazdasági folyamatokról van szó, hanem társadalomlél ektani változásokról is, sőt, nemcsak lélektani változásokról, hanem egy hatalmas ismeretanyag hiányának teljes pótlásáról. Ez az ismeretanyag részben tanulható (Közbeszólás: De nem neked!) , vállalkozási és üzleti ismeretek, részben azonban csak tapasztalá s útján szerezhetők meg. (23.20) Ebből látszik, hogy ez legalább egygenerációs időszakot igénylő munka a társadalom számára. Mi ezt a jövőt építettük. Érdekes módon a Magyar Szocialista Párt - bár még a választási kampányában - '94ben megígérte a téeszvez etők számára a téeszföldtulajdon szerzésének a lehetőségét. Ezt a mostani törvény módosítást három évig halogatta. Most azonban, hogy az Európai Unió kinyilvánította szándékát a Magyarországgal való csatlakozási tárgyalások megkezdésére, hirtelen sürgőssé vált a dolog, és olyan roppant fontossá, hogy még az alkotmányos jogokkal is manipulálni szándékozik a kormányzat. Sajnos az eddig elmondottak alapján alighanem jogos a gyanúnk, hogy a magyar földek iránt hirtelen feltámadt spekulációs érdeklődés és a korm ány törvényjavaslatának időzítése között okokozati összefüggés van. A Magyar Demokrata Fórum és az egész ellenzék elutasítja ezt a javaslatot és a kormány manipulációs szándékú népszavazási kezdeményezését. Minden önmagát nemzetinek nevező erő - ami elsős orban annyit tesz, hogy az egész társadalomért vállal felelősséget - szemben áll az állampolgárok jövőjét romboló, lobbyérdekeket kiszolgáló törvénykezéssel. A parlamenti kétharmados többséggel szembekerülhet az ország kétharmados többsége. Az eddigiekben áttekintettük a tényleges motívumokat és indítékokat, most nézzük meg, mi vezette a kormányt a törvényjavaslat beterjesztésére. Ezek az indítékok nem éppen fennköltek, nem lehet hát csodálni, hogy nem említik őket a törvényjavaslat indoklásánál, bár azt le het mondani, hogy kormánypárti közéleti szakírók is világosan látják ezeket. De ha nem ezekkel az okokkal magyarázzák a törvénytervezetet, akkor ugyan mivel tudják indokolni javaslatukat? A miniszter úr indoklásában első helyen említi a következőket: "A ha szonbérelhető területek nagysága és a haszonbérlet időtartamára vonatkozó korlátozások nem teszik lehetővé a mezőgazdasági termelést folytató társaságok részére a hosszabb távú tervezést, mivel így hiányzik az ehhez elengedhetetlenül szükséges biztonság. É ppen a biztonság megteremtése érdekében szerepel a kormányprogramban a belföldi, hangsúlyozom - mondta a miniszter úr - kizárólag a belföldi mezőgazdálkodó szervezetek földszerzési tilalmának feloldása." Ez az érv - valljuk be - rendkívül gyengécske. Ugyan is ha csak erről van szó, elég a haszonbérletre vonatkozó korlátozásokat módosítani. Hozzátesszük: a szövetkezetek számára aligha elsősorban a termőföldterület növelése a járható út a gazdálkodás hatékonyabbá tételéhez.
