Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 8 (294. szám) - A munkavédelemről szóló 1993. XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TIMÁR ISTVÁNNÉ (MSZP):
46 előírják, hogy a foglalkoztatott munkavédelmi szakember számára a munkáltató köteles a munkavédelemmel ös szefüggő információkat megadni. Ez két okból értelmetlen. Egyrészt: mivel a szakember éppen a munkáltatói feladatok teljesítése érdekében foglalkozik a kérdésekkel, így a témakörben valószínűleg több információval fog rendelkezni, mint a munkáltató, másrés zt a törvény értelmében a szakember foglalkoztatása nem mentesíti a munkáltatót a törvényben meghatározott felelőssége alól, ezért egyes információk elhallgatásával végső soron semmit sem nyer. Rendkívül ellentmondásosnak kell tekinteni a javaslat 13. §áb an megfogalmazott módosítást. Ez ugyanis előírja, hogy a munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. Az indoklás elmondja, hogy mindez azért szükséges, mert a termelés fokozása érdekéb en egyes munkáltatók eltűrik, következésképpen hallgatólagosan ösztönzik, hogy a védőberendezéseket a munkavállalók önhatalmúlag leszereljék. Ha ez így van, akkor a munkáltató nem tartja be a törvény 54. §ában megfogalmazott rendszeres ellenőrzési kötelez ettségét, ezért teljes körű felelősség terheli. A módosítás azért veszélyes, mert ebből eredően ez a felelősség a dolgozóra hárul, és a munkáltató gyakorlatilag kibújik a törvényes kötelezettség alól. Az értelmetlen módosításokat természetesen fokozni is l ehet. Erre jó példa a 14. §. A törvény előírja, hogy a munkavédelmi képviselő jogainak gyakorlása keretében a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi felügyelethez fordulhat. Ezért aztán rendkívül indokolt és fontos megengedni, hogy az éppen ellenőrzést végző munkanélkülifelügyelettel is kapcsolat teremtődjék. A javaslat 18. § (2) bekezdése büszkén hirdeti - idézem: "Immár ez a törvény az európai közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz." Az előzőekben elmondottak alapján a magam rés zéről a gyakorlatban ezt egyáltalán nem tartom ennyire biztosnak. Ezért a Független Kisgazdapárt ennek érdekében számos módosító javaslattal szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy tényleg ilyenné is váljék ez az egyébként hasznos törvényjavaslat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását. Most megadom a szót Timár Istvánné képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt. TIMÁR ISTVÁNNÉ (MSZP) : Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A munka világának szabályrendszerében sajátos szerepet tölt be az egészséges és biztonságos körülményekhez fűződő emberi jogi követelményt érvényre juttató törvényi jogforrás. A munkavédelemről szóló 1993. évi törvény az emb eri jogi tartalmat jogrendszerünkben már korábban kifejezésre juttatta, amikor 1976ban kihirdette a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányát, valamint 1989ben az Országgyűlés erre is hivatkozva megalkotta alkotmányunknak a mun kavédelemre vonatkozó passzusát. A munkavédelmi törvényt megalkotói hosszú távra szánták. A hosszú távra szóló igény teljesítését garantálja a törvény keretjellege, azaz az általánosan megfogalmazott követelményt alsóbb szintű jogforrás, illetve a nemzeti szabvány konkretizálja. Az általános érvényű követelmény valóban irányadó lesz akár két évtized múlva is. Az időtállóságnak más erősítő elemei is voltak; például a komplex, minden foglalkoztatásra kiterjedő jelleg, a nemzetközi előírásokra alapozás. Bár a hatálybalépést követő közel négy év alatt négy módosításra sor került, lényegében azonos szakmai tartalommal bír a törvény mind a mai napig. A módosításokat ugyanis főleg pénzügyi, szervezetváltozási okok indokolták. A jelenlegi szakmai, érdeminek minősülő változás indoka az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett európai megállapodásban foglalt jogharmonizációs kötelezettségünk, amely szerint a lehetőségeknek
