Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 8 (294. szám) - A munkavédelemről szóló 1993. XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TIMÁR ISTVÁNNÉ (MSZP):
47 megfelelő módon hazai jogunkat közelíteni kell az EUelőíráshoz, a gyakorláshoz, kiemelten a dolgozók munkahelyi védelmére vonatkozó szabályokhoz; az ezzel kapcsolatos jogharmonizációs kormányhatározatok ennek megfelelően külön nevesítik a munkavédelmi jogterületet és harmonizálandó irányelveket, kiemelve a munkavédelmi törvényt mint azt a jogforrást, amel y az alapvető követelményeket megjeleníteni hivatott. (18.50) Az előbb elhangzottaknak megfelelően tehát újra össze kell vetni a munkavédelmi törvény és végrehajtási szabályainak normaszövegét az Európai Unió irányelveiben foglaltakkal, mint utaltam erre a korábbiakban a törvényelőkészítés során. Ez már lényegében megtörtént, így nem okozott meglepetést, hogy csupán egy fontos követelmény beépítése jelenti a mostani módosítás gerincét, ez pedig a munkáltató kockázatértékelési kötelezettsége a tanács '89/39 1es EGK irányelvének 6. cikkelye alapján. Az 1993as törvényelőkészítési szakmai koncepció ugyanis akkor még nem merte áttörni az abszolút biztonság formális elvét, nem mert a kockázat fogalmával az ahhoz differenciáltan igazodó védelmi eszközök rendszer ével számolni. Mindemellett a környezetvédelem, munkaegészségügy szabályozása egyre inkább alkalmazta jogi előírásaiban a kockázati tényezők, differenciált védekezési módok, hatásvizsgálatok, elemzések eszközeit. Az Európai Unió szabályozásá ban rendszerbe foglaltan szerepelnek azok a követelmények, amelyek megvalósítása biztosítja a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét a munkahelyeken. A munkáltató köteles áttekinteni, értékelni és ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérni azokat a veszélyeket, amelyek a munkavállalót a munkahelyen, illetve a munkával összefüggésben végzett tevékenysége során érhetik. E kockázatértékelési folyamat eredményeképpen kell meghatározni az alkalmazandó munkaeszközöket, vegyi anyagokat és a munkah ely kialakítását is. Az értékelés alapján szükséges azon intézkedések sorrendjének meghatározása, amelyekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés technológiai, munkakörülményi feltételei megvalósíthatók. E megelőzési követelmények min t a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének általános elvei a javaslat legfontosabb témakörét képezik. Az elveket mint alapvető metodikákat a munkáltató köteles figyelembe venni, alkalmazni, és ezzel jelentős előrelépést lehet tenni a munkakörülmények javítása érdekében. Az elvek egymásra épülnek, és meghatározzák azt a tevékenységi folyamatot, amelyek elemei a munkavállalók széles körű együttműködését felhasználva biztosítják, hogy a munkáltató folyamatosan átláthassa a m unkakörülmények alakulását, érzékelhesse azokat a hatásokat, amelyek kiküszöbölésére a veszélyesség mértékétől, a gazdasági eredmények alakulásától függően azonnal vagy későbbi időpontban megelőző intézkedést lehessen tenni. Az általános követelmények közö tt a korábbihoz képest nagyobb hangsúllyal jelenik meg az emberi tényező szerepe, az egyhangú és kötött ütemű munkavégzés mérséklésének szükségessége, a biztonság szempontjait figyelembe vevő munkaidőbeosztás kialakítása. A kockázatértékelés eredményeit a munkáltató valamennyi irányítási szintjén be kell építeni a tevékenységbe. A javaslat az általános követelmények megfogalmazásán túl meghatározza, hogy a megvalósítás csak megfelelő képesítéssel rendelkező személyek bevonásával történhet, továbbá egyebek mellett rögzíti a munkáltató utasítási, tájékoztatási, a megfelelő munkaeszközbiztosítási és munkavállalók képviselőivel történő legfontosabb együttműködési kötelezettségét. Végezetül utalnék arra, hogy a jogharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekéb en a javaslat egyes témakörére vonatkozóan - munkahelyi biztonsági jelzések, a munkaeszközök alapvető követelményei - felhatalmazást nyújt a munkaügyi miniszternek a jogalkotásra a vonatkozó irányelvek honosítása érdekében, tekintve, hogy a munkavédelmi tö rvény nem ad általános felhatalmazást a végrehajtásra, hanem az egyes témaköröknél egyenként, különkülön biztosítja ezt a jogot. Így válik teljessé a jelenlegi helyzetben a törvény és végrehajtási hátterének hozzáigazítása az Európai Unió aktuális jogához .
