Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 8 (294. szám) - A munkavédelemről szóló 1993. XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
45 hozatalát csak akkor engedélyezi, ha az importőr vagy a gyártó biztonságtechnikai megfelelésüket az általános minőségtanúsítás keretében megadja. A javaslat úgy változtat a szövegen, hogy a minőségtan úsítást csak az üzembe helyezés pillanatához köti, arra hivatkozva, hogy ettől a pillanattól számít az adott gép, berendezés munkaeszköznek. Az indoklás logikájával ellentétben természetes elvárás, hogy a gyártó, a kereskedő, vagy az importőr a vásárlás el őtt mutassa be a minőségtanúsítást, és nem utána, az üzembe helyezés során. Az ilyen minősíthetetlen változtatás beláthatatlan következményekkel járhat. Jellemző, hogy éppen fordított logikát használhatunk a javaslat 8. §a esetében. Itt a törvény kiegészü l azzal a kikötéssel, hogy a veszélyforrásokat nemcsak a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál, amelyekkel gyakorlatilag dolgoznak, kell a munkavállalókkal megismertetni, hanem - idézem : "a munka egésze tekintetében is." A törvény alkalmazásában ugyanis munkahely alatt minden olyan szabad vagy zárt teret kell érteni, ahol munkavégzés céljából a munkavállalók tartózkodnak. Nyilvánvaló képtelenség, hogy egy nagyobb vállalat minden területének veszélyforrásaival, tehát az összes létező technológiával megismertessék a dolgozókat. A törvény szövege teljesen egyértelmű. A módosítás ezért indokolatlan. Amíg a javaslat helyenként túl részletező, például a 7. §ában külön kiemeli, hogy - idézem : "a menekülési utakat szabadon kell hagyni", nem tartva elégs égesnek azt a megfogalmazást, hogy ezeknek mindenkor - idézem : "lehetővé kell tenniük a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyását" máskor a leglényegesebb változtatásoknál megmarad az általánosság szintjén, meg sem kísérli annak kibontását. (18.4 0) Az Európai Unió irányelveinek lényeges eleme a munkahelyek kockázatértékelése. De az irányelvek értelemszerűen csak a követelményeket rögzítik, a részletes szabályozást a tagországokra bízzák. Érthetetlen, hogyan tarthatták elégségesnek a javaslat kidol gozói minden kibontás nélkül az irányelvek szövegének puszta átemelését, hiszen a magyar specialitásokat is figyelembe kellett volna venni. Ha a kockázatértékelés követelményeit vizsgáljuk, látnunk kell, hogy nem is kis feladatról van szó. A törvény eredet i szövege, amelyet most változatlanul a (3) bekezdés tartalmaz, korábban is előírta azt a rendszeres vizsgálatot, hogy a munkakörülmények megfelelneke a követelménynek. A kockázatértékelés viszont szervezett megelőző eljárás, amely eddig legfeljebb csak s zűk körben volt a hazai gyakorlatban alkalmazva. A kockázatok minőségi és mennyiségi értékelése megkívánja, hogy ne csak az új munkahelyek létesítése előtt kerüljön erre sor, hanem a munkáltatók a meglevő munkahelyekre is végezzék el, és meghatározott idők özönként ismételjék meg azt. Értelemszerű, hogy az értékelést csak a szakmai team tudja elvégezni, hiszen a követelménysor a biztonsági szakemberen túl ergonómus, technológus, munkaszervező - és így tovább - bevonásával teljesíthető. Az is egyértelmű, hogy a kockázatértékelést írásos dokumentumban kell rögzíteni, mert másképp nem követhető nyomon az értékelés elvégzése, illetve az, hogy a felmérés és értékelés eredményeként valóban megszülethetneke a megelőző intézkedések. A kockázatértékelésnek legalább a z eredményét illene a munkavédelmi képviselőkkel megismertetni, de arról is intézkedni kellene, hogy a munkavédelem hatósági felügyeletének hogyan és milyen időközönként kell az erre vonatkozó munkáltatói kötelezettséget ellenőriznie. A javaslat mindezekrő l egy szót sem ejt. Az indoklás úgy tünteti fel, mintha a megelőzést szolgáló tevékenységet és az ebből eredő intézkedéssort teljes mértékben pótolná a törvényben korábban is szereplő közvetlen intézkedéssor. Az Európai Unió irányelveinek leglényegesebb ré szére tehát nem született érdemi szabályozás, a javaslat alkotói viszont még folytatják a módosítgatást. Így a 11. §ban garanciális okokra hivatkozva
