Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 8 (294. szám) - A munkavédelemről szóló 1993. XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
44 Összegezve: a törvényjavasla tban a módosítást elsősorban az Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamat tette szükségessé. Tehát azok a változtatások, amelyeket a javaslat végrehajtani kíván, elsősorban európai uniós normák előírásainak az átvételét jelentik. Viszonylag kevés ilyen van, abból az egyszerű okból, hogy a törvény eredeti megalkotásakor már figyelemmel voltak a nemzetközi munkaügyi egyezményekre, illetve az Európai Unió irányelveire, és ezek nagy részét tartalmilag a törvény tartalmazza, illetve összhangban is van velük. Amin most mégis változtatni kellett, illetve kell, azok olyan részek, amelyek formailag is még igénylik, hogy a magyar törvényszöveg megfeleljen az európai uniós normáknak másfelől az eltelt néhány év során új irányelvek is megjelentek nemcsak a magyar ga zdaságban, hanem az Európai Unióban is. Zömében részrendelkezésekről van szó, vannak közöttük egészen szűk technikai követelmények is. Itt mindig azt az elvet követi a javaslat, melyet korábban is a munkavédelmi törvénynél, amint említettem, az 1993as XCI II. törvénynél, hogy nem szabja meg, hogy egy rendelkezés törvénybe, vagy alacsonyabb szintű szabályba kerüle, hanem az, hogy időálló vagy gyakran változtatandóe. Ezek a technikai követelmények is időálló követelmények. Ami alapvető, vagy elvi újdonság, az kettő, mégpedig mind a kettő a kockázat fogalmához kapcsolódik. Az egyik, hogy a munkáltató kötelezettségévé teszi a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok értékelését, illetve ennek alapján a megfelelő intézkedések megtételét, másrészt a törvény a javaslat szerint részletezi a megelőzés általános elveit és követelményeit. Ezen túlmenően pedig, szintén az európai jogharmonizáció szükségleteit figyelembe véve kibővülnek majd a népjóléti, illetve munkaügyi miniszternek adott felha talmazások is. Az említettek alapján a Szabad Demokraták Szövetsége alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot a vitára és elfogadásra ajánlja. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Czuczi Mihály képviselő úr felszólalását. Most szólásra következik Győriványi Sándor, a Független Kisgazdapárt részéről őt követi Tímár Istvánné, a Magyar Szocialista Párt képviseletében. Megadom a szót Győriványi Sándor képviselő úrnak. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót . Elnök Asszony! Mélyen tisztelt Országgyűlés! A munkavédelem kérdése napjainkban éppen a széles körű privatizációk, az újonnan alakult vállalkozások jelentős száma mellett lényeges kérdés, ugyanis számos esetben bizony a gyors haszonszerzés érdekében mell őzik az alapvető biztonsági szempontokat. Mindezt 1993. május 4én meglehetősen hosszú vezérszónoki felszólalásomban - ami 35 perc volt akkoriban, és ez parlamenti viszonylatban hosszú idő - részletesen kifejtettem. Most nem akarok részletesen szólni ezekr ől a kérdésekről, csak a változásokat szeretném elmondani ahhoz az 1993. évi XCIII. törvényhez képest, amelyet akkoriban a nagy viták és viharok után is jó törvénynek ismert el az Országgyűlés teljes képviselői köre. Akkor má r elmondtam, hogy a törvény időnkénti felülvizsgálata, összevetése a mindennapok gyakorlatával mindenképpen szükséges. Az Európai Unió belső normáihoz való alkalmazkodás, a jogharmonizációs program alapján végzett felülvizsgálat megfelelő alkalom arra, hog y a szükséges módosítások úgy a külföldi, mint a belföldi szempontok figyelembevételével megtörténjenek. Ezzel szemben a jogharmonizációs program keretében azt lehet tapasztalni, hogy szó sincs a törvények minőségi fejlesztéséről, az európai irányelveknek, törvényeknek megfelelő átdolgozásáról, hanem kizárólag olyan törekvésről, amely csak a formai megfelelést kívánja biztosítani. A most benyújtott törvényjavaslat szinte ebbe a sorba tartozik. A problémák már rögtön a javaslat 2. §ánál kezdődnek. A törvény alkalmazásában a gépeket, készülékeket, szerszámokat és berendezéseket, melyeket a munkavégzés során alkalmaznak vagy ezzel összefüggésben használnak, összefoglalóan munkaeszközöknek nevezik, kicsit eltérve a nálunk megszokott marxista terminológia haszná latától. A törvény ezek importját, illetőleg forgalomba
