Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 8 (294. szám) - A munkavédelemről szóló 1993. XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR, a szociális és egészségügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CZUCZI MIHÁLY (SZDSZ):
43 gazdasági élet közepette sok bírálat érte a foglalkozásegészségügyi rendelkezéseket, és több népjóléti végrehajtási rendelet fogadtatása sem volt mentes - a mai napig sem az - a vitáktól. A jelenlegi gazdasági helyzet azért nem kedvez a munkavédelemnek, mert a munkáltatók többsége beruházási tőke hiányával küszködik. Igaz, hogy mérséklődött a munkanélküliség, de még mindig vannak az országban olyan területek, ahol a munkanélküliségi ráta bizony igen magas. Nem kedvezett a munkavédelemnek az elhanyagolt munkakörnyezet, a biztonságnak nem elsődleges szem előtt tartása, és nem kedvezett a nagy elvonások miatt a munkavédelmi előírások fejlesztése. A munkavállaló elsősorban nem az egészséges, biztonságos, kellemes munkakörülményekért küzdött - és jelenleg sem azért küzd , hanem a magasabb jövedelemért. Éppen ezért az 1993. évi XCIII. törvény a bevezetésekor igen sok vihart kavart, főleg az új munkabaleseti rendszer bevezetésével, de zömében mégis elfogadták, illetve kénytelenek voltak elfogadni a munkáltatók és a munkavédelmi szakemberek, hogy az ő érdek ükben, az eljárás egyszerűsítése, gyorsítása érdekében születtek a szabályok. A legtöbb gondot ezen a területen a társadalombiztosítási, illetőleg a munkavédelmi érdekek és funkciók következetes elválasztása okozta. Nehéz volt hozzászokni, hogy az útibales et nem munkabaleset, egyes munkabalesetek után nem jár baleseti ellátás, egyes üzemi balesetek viszont nem munkabalesetek, a szervezett munkavégzésben lévő kör nem teljesen azonos a biztosítási körrel. A jelenleg hatályos törvény új érdekképviseleti formá t teremtett: a munkavédelmi képviseleti intézményt. Nagyon fontos, hogy a munkáltatóval - annak érdekeit is szem előtt tartva - előzetesen állapodjanak meg a gyakorlati együttműködésről. Röviden szólni kell itt arról is, hogy a végrehajtási szabályok nem e lhanyagolható része hiányzott, amit ez a javaslat most pótolni igyekszik. A hiány a szó legszorosabb értelmében az esetek egy részében nem volt tényleges, hiszen van egészségügyi miniszteri rendelet a munkaköri alkalmassági vizsgálatról, az egyéni védőeszk özök, a munkahelyek egészségügyi követelményeiről, jogszabályok rendezik például az emelőgéptevékenységet, anyagmozgatást, kereskedelmet munkavédelmi szempontból. A baj az, hogy a meglévők nem illettek a törvényhez, ezért került módosításra az újabb, kors zerűbb követelményeknek megfelelően. Figyelembe véve a felsorolt hiányosságokat és különösen az Európai Unió ajánlását, a javaslat a kis- és középvállalkozásokra kialakította és rendszerbe foglalta azokat az alapelveket, követelményeket, amelyek megvalósít ása biztosítja a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét a munkahelyeken. A munkáltató köteles áttekinteni, értékelni és ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérni azokat a veszélyeket, amelyek a munkavállalót a munkahelyen, illetve a munká val összefüggésben végzett tevékenysége során érhetik. E kockázatértékelési folyamat eredményeképpen kell meghatározni az alkalmazandó munkaeszközöket, a munkahelyek kialakítását, és építeni kell a megállapításokra. (18.30) A megelőzési követelmények mint a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének általános elvei a javaslat legfontosabb témakörét képezik. Az elveket mint alapvető metodikát a munkáltató köteles figyelembe venni, alkalmazni, és ezzel jelentős előrelépést tenn i a munkakörülmények javítása érdekében. Az elvek egymásra épülnek, és meghatározzák azt a tevékenységi folyamatot, melynek elemei: a munkáltató folyamatosan átláthassa a munkakörülmények alakulását. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a hatályos együttműköd ési felelősség körébe tartozó tájékoztatási kötelezettségen túlmenően kiemelten foglalkozik még az Európai Unió irányelveinek szellemében a munkáltató azon információátadási kötelezettségével, amely a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó, illetve a fol yamatosan foglalkoztatott munkabiztonsági szakember és egészségügyi szolgálat irányában terheli. A javaslat garanciális okokból fogalmazza meg a biztonsági berendezésekkel kapcsolatos tilalmat, munkavállalói kötelezettséget is.
