Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 15 (331. szám) - Személyi ügy: - Az országos népszavazás kezdeményezésének elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
4177 esküszöveget; ez egyértelműen a magyar alkotmány és a magyar nemzeti érdekek védelmére hív fel mindenkit. A magyar nemzeti érdek pedig az, hogy jelenleg ebben az átmeneti időszakban nem szabad megengedni a külföldieknek a földtulajdonszerz ést. Szigethy képviselő úr célzott arra - személy szerint engem is megemlített , hogy a vita során itt hosszú órákat vitatkoztunk, hogy a Független Kisgazdapárt nagybirtokellenes, a jogi személyeknek is megtiltja a földtulajdonszerzést. Igen, tisztelt kép viselőtársam, 90 éve a Független Kisgazdapárt nagybirtokellenes! Most is azok vagyunk. Azért vagyunk nagybirtokellenesek nemcsak jogi, nemcsak erkölcsi és nemcsak gazdasági szempontból, mert véleményünk szerint nemzeti érdek ma az, hogy azok az életképes c saládi magángazdaságok alakuljanak ki, azok a pénzeszközök, amelyek rendelkezésre állnak egy szegény országban, arra fordítsák; a magyar magángazdának tegyük lehetővé, hogy koncentráció révén kiépíthessék a családi gazdaságukat, ne pedig a jogi személyek, azok az életképtelen szervezetek, amelyek az Európai Unió agrártámogatási rendszerébe nem férnek be. Sajnos ezeket a szakmai kérdéseket el kell mondani, és a Független Kisgazdapárt őszintén, becsülettel felvállalja ezeket a szakmai kérdéseket, 90 éve (Az e lnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , igenis nagybirtokellenesek vagyunk, mert szerintünk más nemzeti érdek jelenleg nincsen. Köszönöm szépen. (Dr. Szabó Lajos Mátyás: Nagyon helyes! - Közbeszólás a kisgazdapárti padsorokból: Úgy van! - Taps a kisgazdapárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Toller László képviselő úrnak, MSZP, akit Surján László képviselő úr... (Dr. Surján László jelentkezik.) Kétperces hozzászólásra nem adok szót, tisztelt képviselőtársaim, mert ahogy ezt bejelentette Áder János, a házbizottság ülésén megállapodtunk, hogy a mai napon kétperces hozzászólásra nem kerül sor. (Demeter Ervin: Nem ebben állapodtunk meg!) Ötpercesre igen. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Immár szeptember óta folyik az áldatlan vita a népszavazási indítványról, illetve kezdeményezésről, annak szakmai és politikai tartalmáról, úgy, hogy egymás érvei nagyjából elvonulnak egymás mellett, senki nem hallgatja meg a másik vélemé nyét; ha politikai vélemény van, az is ütközés, ha szakmai vélemény van, az is ütközés; és néhány ellenzéki képviselőtársam pedig állandóan az Alkotmánybíróságot hivatkozza meg (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Ti provokáltátok!) , mintha az az ellenzék mentsvára lenne, nem pedig a demokratikus alapintézmények egyike, amelynek határozatait a kormánypárti képviselők ugyanúgy mindig tiszteletben tartották, mint ahogy az ellenzéki képviselők hivatkoznak rá. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Úgy gondolom, ebben a vitában néhány olyan megállapítás hangzott el, amely részben nem fedi a valóságot, részben pedig utólag egész más színben tűnik fel, még úgy is, hogy egyes ellenzéki képviselőtársaim saját korábbi szerepüket elfeledik e bben az ügyben. Kifejezetten arra gondolok, amikor a népszavazási kezdeményezés megtörtént, az MDFnek és Balsai képviselő úrnak határozott álláspontja az volt - amit a Fidesz képviselői is átvettek , hogy nincs ezzel a népszavazási kezdeményezé ssel semmi gondja az Országgyűlésnek, gyorsan ki kell írni a népszavazást, minden következmény nélkül, és - lényeges elem, amit szintén Balsai képviselő úr említett - ebből az égvilágon semmi kötelezettsége nem származik a parlamentnek, majd eldől az által uk eredményesnek vélt népszavazás után, hogy mi lesz a törvényalkotás sorsa. Kiderült az is, és az Alkotmánybíróság döntése kevés figyelmet kapott e tekintetben, hogy ezek az álláspontok nem igazak. Bihari képviselő úr elmondta egyik oldalról a kötelező ki írással kapcsolatos előzetes aggályainkat, amelyeket végül is az Alkotmánybíróság igazolt vissza (Dr. Varga István: Mikor?) , jelesül azt, hogy nem minden feltétel nélkül kell kiírni a népszavazást -
