Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 15 (331. szám) - Személyi ügy: - Az országos népszavazás kezdeményezésének elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
4169 Az alkotmányügyi bizottságban tulajdonképpen az ellenzéki népszavazási kérdés kapcsán három témakörben merült fel alkotmányossági probléma: az egyik az, hogy az ellenzék által felte tt kérdés nemzetközi szerződésbe ütközike; a másik kérdés, hogy az alkotmány 2. §a szerinti jogállamisági feltételeknek megfelele, azaz egyszerűbben fogalmazva, világosan, egyértelműen lehete rá választ adni; a harmadik alkotmányossági kérdés pedig az alkotmány 14. §át érinti, azt, hogy korlátozhatóe az öröklés joga Magyarországon vagy sem. Ezekkel a kérdésekkel részleteiben itt most képtelenség foglalkozni, erre nincs idő. Szeretném jelezni, hogy az első körben, a nemzetközi szerződésekkel való ütköz és körében az alkotmányügyi bizottság előterjesztése részletes jegyzéket tartalmaz arról, hogy milyen nemzetközi szerződésekkel nincs összhangban a feltett kérdés. Ezzel én most egyszerűen az idő rövidsége miatt nem tudok foglalkozni. A második kérdés azon ban rendkívül fontos, és azt hiszem, az állampolgárok szempontjából ennek a kérdésnek talán nagyobb a jelentősége. Maga az ellenzéki kérdés tartalmaz egy állítmányt, ami azt jelenti, hogy valaki ne szerezhessen termőföldtulajdont, és mellette tartalmaz két alanyt: az egyik alany a külföldi, a másik alany pedig - így van megfogalmazva - maga a szervezet. A probléma ott jelenik meg, hogy a két kör, tehát a külföldi, illetőleg a szervezet köre közel sem azonos. Az, aki az egyikre igennel kíván válaszolni, nem biztos, hogy a másikra is igent mondana, hiszen a kérdésnek ez a feltevése tulajdonképpen azt jelenti, hogy sem a külföldi, sem pedig ez a bizonyos közelebbről meg nem határozott szervezet nem szerezhet tulajdonjogot. Az Alkotmánybíróság egy meglehetősen r égi döntésében világosan állást foglalt abban a kérdésben, hogy a népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy annak alapján valamennyi állampolgár egyértelműen tudjon válaszolni. Ez teljes egészében összhangban van az Alkotmánybíróságnak töb b olyan állásfoglalásával, amelyik az alkotmány 2. § (1) bekezdése értelmében megkívánja, hogy a jogbiztonság érdekében a normáknak világosaknak (Sasvári Szilárd közbeszól.) , egyértelműeknek, működésüket tekintve pedig kiszámíthatóaknak és előreláthatóakna k kell lenniük. (Dr. Trombitás Zoltán közbeszól.) A probléma az, hogy az ellenzéki kérdés ennek a követelménynek (Sasvári Szilárd: A nép kérdése!) nem tesz eleget. Szeretném jelezni, hogy a kérdésen belül a legkritikusabb rész az, hogy maga ez a szervezet tulajdonképpen mit jelent. A kérdés ezzel tulajdonképpen áttolódik arra, hogy a valódi probléma nem az, hogy a külföldiek szerzését korlátozni kívánja ez a népszavazási kezdeményezés, hanem az, hogy ez a szervezet mit jelent. Erre a kérdésre az ellenzéki p olitikusok közül sem tudott eddig senki egyértelmű választ adni az alkotmányügyi bizottságban. (Dr. Trombitás Zoltán közbeszól.) Meg szeretném jegyezni, hogy például Szájer Józsefnek az egyik módosító indítványa - még korábban - arról beszélt, hogy ez a "s zervezet" fogalom azokat a szervezeteket jelentené, amelyeknek van külföldi tulajdonosa. Ezzel szemben Gyimóthy Géza arról beszélt, hogy általában a szövetkezetek ne szerezhessenek földtulajdont. Én úgy gondolom, hogy ha már az előterjesztők önmaguk sem tu dják világosan megfogalmazni, hogy az általuk feltett kérdés mit jelent, akkor sokkal nehezebb helyzetben van az az állampolgár, akinek erre választ kellene adnia. Szeretném jelezni egyébként, hogy az igazi kérdés maga a szervezet, ez a meghatározatlan fog alom: ennek a kérdése meglehetősen furcsán szerepelt az aláíróíveken, ugyanis a külföldiekkel kapcsolatosan valóban folyt a kampány. Az aláírásgyűjtést én több esetben figyeltem, csak külföldiekről beszéltek; ez a "szervezet" kifejezés ugyanakkor apró betű vel szinte el volt rejtve a kérdésen belül, méghozzá olyan megfogalmazásban, hogy ha valaki esetleg ezt el is olvassa, akkor se kifejezetten értse. (Sasvári Szilárd közbeszól.) Az egyik leglényegesebb kérdés tehát ez, hogy egyértelműen erre a kérdé sre választ adni nem lehet; ez pedig azt jelenti, hogy ez a kérdés nem felel meg az alkotmány jogállamisági követelményének.
