Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 15 (331. szám) - Személyi ügy: - Az országos népszavazás kezdeményezésének elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz):
4170 A másik alkotmányossági kérdés... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Elnézést, kénytelen vagyok befe jezni; öt percben ennyit lehetett elmondani, a későbbiekben pedig folytatni fogom. (Dr. Leitner Gábor: Erről kellett volna beszélni! - Dr. Trombitás Zoltán: Gyalázat! - Sasvári Szilárd: Csúsztatás! - Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder Já nos) : Tisztelt Országgyűlés! Kérném, hogy miután meglehetősen rövid időkeretben tudják a felszólalók elmondani a véleményüket, közbeszólásokkal ne zavarjuk meg a szónokot; másrészt pedig nyilván a vita későbbi szakaszában mindenkinek lesz lehetősége arra, hogy az álláspontját részletesebben is kifejtse. (Dr. Trombitás Zoltán: Elnök Úr! Vitesse ki a szabaddemokratákat!) Megadom a szót Szájer József képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt; őt követi majd Juhász Pál képviselő úr, Szabad Demokraták Szövets ége. (16.10) DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azzal szeretném mondandómat kezdeni, hogy gratulálok a kormánykoalíciónak, méghozzá azért, mert azt gondolom, az a taktika, amelyet ezzel a népszavazási kezdeményezéssel kap csolatban folytatott, az bevált. Itt vagyunk december 15én, és lényegében olyan helyzetben, amelyben már mindenfajta számítás szerint elképzelhetetlen, hogy a több mint 300 ezer állampolgár által (Közbeszólások a kormánypártok soraiból. - Dr. Lamperth Món ika: 200 ezer volt! - Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Kivételes eljárás!) a külföldiek földszerzésének megtiltása, nem engedélyezése (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) ügyében kezdeményezett népszavazás megtartására immár nem lesz lehetőség. E rre természetesen akkor sem lenne lehetőség, ha még a mai napon meghozná az Országgyűlés ezt a határozatot, mert a koalíciónak, annak is alkotmányügyi bizottsági tagjainak taktikája jól bevált; a legutolsó Alkotmánybírósághoz fordulásuk kellőképpen elhúzta az időt ahhoz, hogy lényegében ezt a népszavazást akkor se lehessen kiírni, ha adott esetben az Alkotmánybíróság nem találná helytállónak azokat az érveket, amelyeket a most tárgyalt határozati javaslatban találhatunk, és adott esetben mégis a népszavazás kiírását kezdeményezné. Kezdettől fogva ez volt egyébként a helyzet. A kormánykoalíció lényegében már rögtön az elején elhatározta, hogy ebből a kezdeményezésből soha nem lesz Magyarországon népszavazás - meg is tette az ehhez szükséges lépéseket. Ha viss zamegyünk korábbra, láthatjuk, hogy számos olyan lépést tett a kormánykoalíció, amellyel adott esetben a törvénysértéstől sem riadt vissza; két esetben tételesen megsértette a Magyar Köztársaság jogszabályait (Közbeszólások.) , de belső egyeztetési és más p roblémák miatt az elején is nyilvánvaló volt, hogy az a miniszterelnöki ötlet, miszerint a külföldiek számára biztosítsák a magyar termőföld megszerzését, egy eléggé elhatározott dolog volt. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Hiszen emlékezzünk viss za 1997 júniusára, amikor magát a földművelésügyi minisztert is meglepte a miniszterelnök úrnak az a bejelentése, miszerint a jogi személyeken keresztül ilyen módon a külföldiek számára is lehetővé kívánják tenni a magyar termőföld megszerzését. Ezután sor ozatos lépések következtek: amikor megszületett a népszavazási kezdeményezés, a kormány a saját népszavazási kezdeményezését próbálta azzal szemben felhozni; a másik oldalon pedig teljesen nyilvánvaló volt, hogy ebben az esetben az alkotmányosság sérelmétő l sem riad vissza a koalíció. Erre három, azaz három darab alkotmánybírósági ítélet figyelmeztethette eddig a kormánykoalíciót, három alkalommal ítélt lényegében a kormánykoalíció kérésével vagy kívánságával szemben az Alkotmánybíróság - természetesen a me gfelelő alkotmányossági alapokon. Ahogy az előbb idéztem, két esetben tételesen megsértette az Országgyűlés, illetőleg a végrehajtó hatalom a Magyar Köztársaság törvényeit. Az egyik eset a népszavazási kérdésre összegyűjtött aláírások megszámlálásával volt kapcsolatos, amikor is egy belügyminisztériumi tisztségviselő - a törvény szövegével ellentétes módon - elvonta az Országos Választási Bizottság jogkörét ebben a
