Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 15 (331. szám) - Dögei Imre (FKGP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Milyen megoldást tud a tárca kidolgozni a bajba jutott kisparaszti gazdaságok hitelfizetés-problémájának megoldására?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DÖGEI IMRE (FKGP):
4130 támogatásokhoz, illetve a finanszírozáshoz, a banki finanszírozáshoz, és még több gazdálkodónak kell ezeket a pénzeket megkapnia. Szeretném megemlíteni, hogy összetett kérdésről van szó, hisz nemcsak a hitelezésnek, hanem a különféle káresemények megsegítésének is szerepelnie kell ezen a palettán. Meg kell említenem, hogy 1997ben az FM 787 millió forintot fordított az elemi károk egyszeri, vissza nem térítendő enyhítésének finans zírozására. Én tudom, hogy nem sok ez a pénz, és csak a legfontosabb első károknak az elhárítására elégséges, vagy pedig valamennyit könnyít a helyzeten. Jelezni szeretném, hogy 1998ra 700 millió forintot már a költségvetésben is elkülönítettünk, hogy töb bet tudjunk segíteni. Ami a biztosítási díjakat illeti: a 30 százalékos állami támogatást 35 százalékra emeltük fel a '98as támogatási rendszerben - ez annak a bizonyos tőkepótló hitelnek a kérdése, amire tulajdonképpen a képviselő úr is rákérdez. Nem vag yunk megelégedve ennek a technikai lebonyolításával; azt hiszem, nyugodtan állíthatjuk azt, hogy szükség lenne a pénzintézeteknek egy olyan szemléletére, amely a mezőgazdaság sajátosságait jobban figyelembe veszi. Azt kell mondanom, hogy módosítottunk is a z elgondolásunkon, mert szeretnénk 10 milliárd forintot kimondottan a kisvállalkozók részére elkülöníteni, amelyhez csak ők juthatnának hozzá, természetesen a megfelelő feltételek biztosítása mellett. Itt is jelentkezik az, hogy egy év türelmi időt biztosí tanánk, öt év lenne a visszafizetésnek az ideje, és a kamatoknak az 50 százalékát az állami költségvetés magára vállalná. Szeretném azt mondani, hogy a kamatok elengedésére nincsen lehetőség, hisz a kamatokat tulajdonképpen azoknak meg kell kapniuk, akik a pénzüket a bankba tették. Tehát tulajdonképpen hogyha kamatelengedés vagy kamatcsökkentés van, akkor azt az állami támogatásból kell finanszíroznunk; és több milliárd forintot fordítottunk erre az elmúlt évben is, és a jövő évben is az állami támogatásokn ak egy jelentős része éppen ezekből fog kitevődni. Szeretném jelezni, hogy esetenként szembetaláljuk magunkat azzal a problémával is, hogy adott feltételek mellett egyáltalán mennyi pénzt képes a mezőgazdaság okszerűen és megfelelő célra hasznosítva felven ni. Azt hiszem, 1997ben ez az összeg rendelkezésre állt; szeretnénk 1998ban ezt az összeget emelni, hozzátéve azonban: olyan irányba lépni, hogy a kisebb vállalkozók is hozzájussanak ehhez. Megismétlem: 10 milliárd forintot szeretnénk erre elkülöníteni; a fogadókészséget szeretnénk erre nagyobb mértékben látni, mert (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) pénzt úgy tudunk biztosítani, ha a megfelelő fogadókészség is megvan. Köszönöm szépen, és kérem az interpelláció ra adott válaszom elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem interpelláló képviselő urat, hogy elfogadjae a miniszter úr válaszát. DÖGEI IMRE (FKGP) : Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Csod álatosan megmagyarázta azt a lehetőséget, amely ha valóság volna, akkor a kisparaszti gazdaságok és minden hitelfelvevő kis egység óriási megelégedéssel fogadná ezt az elképzelést. El is fogadom önnek a válaszát most, csak azért, hogy ne mondja a kormánypá rt vagy maga a minisztérium, hogy mindenáron ellenkezni akarunk. De ezt vegyük tudomásul, és mindnyájan vegyük tudomásul: egyedüli komoly ágazat a földművelés, az ezzel foglalkozó földművelő ember terméke. Rengeteg hiba van. Nekünk vagy azoknak, akik a föl dműveléssel foglalkoznak, szinte kérni sem kellene a türelmi idő azonnali bevezetését.
