Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 8 (294. szám) - A munkavédelemről szóló 1993. XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR, a szociális és egészségügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CZUCZI MIHÁLY (SZDSZ):
42 Most megadom a szót dr. Győriványi Sándornak, a szociális bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. DR . GYŐRIVÁNYI SÁNDOR , a szociális és egészségügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Mélyen tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 1993 májusában fogadta el a munkavédelemről szóló XCIII. törvényt, amely figyelembe vette az ILO - vagy ha úg y tetszik: ájelo - által 1990ben előkészített munkavédelmi és munkaegészségügyi szabályokat. Az európai szabályokkal, szabványokkal ez a törvény már legtöbb rendelkezésében konform. Az Európai Unió által azóta kiadott "fehér könyv" közben két irányelve t megváltoztatott, amit a magyar jogalkotásnak is figyelembe kell vennie. A munkavédelmi törvény rendelkezéseit az újabb uniós irányelvekkel összevetve és az indokolt változtatásokat végrehajtva született meg ez a T/4319. számú törvényjavaslat, amelynek eg yik újszerű témája a kockázatelemzés, amely a veszélyforrások feltárását írja elő, így például a munka monotonitásával kapcsolatos veszélyeket. Ez is a munkavédelem és a munkabiztonság új szellemű, szemléletű megközelítését teremtheti meg hazánkban. Emelle tt még néhány pontosítást tartalmaz a törvényjavaslat. A szociális és egészségügyi bizottság a törvényjavaslatot országgyűlési megvitatásra egyhangúlag alkalmasnak találta. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szé pen. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót: először Czuczi Mihály képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről; őt követi majd Győriványi Sándor, a Független Kisgazdapárt képviseletében. M egadom a szót Czuczi Mihály képviselő úrnak. DR. CZUCZI MIHÁLY (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kiss Péter munkaügyi miniszter úr az előbb történeti áttekintésben ismertette röviden a magyar munkavédelem helyzetét. Valóban, a munkavé delemről szóló 1993. évi XCIII. törvény teremtette meg a rendszerváltást követően azt a jogi szabályozási közeget, amely jelenleg a munkavédelmi tevékenység keretét adja. A munkavédelmi törvény főbb alapelvének betartása kötelező lenne - még akkor is, ha a nagyüzemek és a nagyvállalatok megszűntek, és kis, közepes vállalkozások közepette dolgoznak a munkavállalók , mégpedig a szociális partnerek igényének figyelembevételével, és természetesen, mint a miniszter úr is említette, az Európai Közösség előírása inak figyelembevételével. De ehhez még hozzátartoznak a nemzetközi munkaügyi egyezmények, a munkáltató elsődleges felelőssége, a megelőzés elsődlegessége - ez nagyon fontos , valamint a biztonsági, egészségügyi követelmények egysége. A '93. évi XCIII. tör vény új intézményeket is bevezetett, melyek közül a legfontosabbak a munkavédelmi szabályok megszegéséért befizetett bírságok munkavédelmi célra. Ez teljesen új elem, és a munkaügyi ellenőrzési bizottságok, illetve a munkavédelmi felügyelőségek élnek is ez zel. Az új intézmények közé tartozott a választott munkavédelmi képviselők és az Országos Munkavédelmi Bizottság, s mint említettem, a munkáltatót sújtó munkavédelmi bírság is. Ezt a '93as törvényt követően megjelentek a munkaügyi miniszter végrehajtási r endeletei és 1995ben a foglalkozásegészségügyi szolgálatról szóló végrehajtási rendeletek, illetve 1996 elején befejeződött az egészséges és biztonságos munkakörülményekről, illetve a kockázatos körülmények között végzett munkáról szóló népjóléti miniszt eri rendelettervezetek egyeztetése. A munkaügyi végrehajtási rendeletet már 1996ban hozzá kellett igazítani az európai jogharmonizáció követelményeihez, a megváltozott hazai minőségbiztosítási rendszerhez. Ilyen
