Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 10 (330. szám) - A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
4020 Problémánk van az óvadékkal. Az óvadékot a javaslat szerint a terhelt vagy helyette más ajánlhatja fel, vagy teheti le. Ugyanakkor, amikor az óvadék mértékét meghatározná a javaslat, a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére kell figyelemmel lenni, holott a terhelt helyett más is kifizetheti az óvadékot. Az ő vagyoni helyzetére természetszerűleg nem lehet figyelemmel a javaslat, így aztán előállhat az, hogy bizon yos önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakat állítanak fel meghatározott célból. Problémánk van a házkutatás szabályaival is. A házkutatást a nyomozási bíró rendeli el a javaslat szerint. Azt mondja, hogy végre lehet hajtani házkutatást azonnali intézkedésk ént is. De ha azonnali intézkedésként rendelik el, a bíróság határozatát utólag akkor is be kell szerezni, és ha a bíróság az indítványt elutasítja, a házkutatás eredménye bizonyítékként nem használható fel. Ez megint egy hasonló helyzet, mint az előző ese tben volt. Halaszthatatlan nyomozati cselekményként házkutatást rendelnek el. A házkutatás eredményes, hiszen azt mondja a törvény, hogy az eredménye nem használható fel. A bíró valamilyen oknál fogva nem hagyja utólag jóvá, és a javaslat egyébként le sem írja, hogy mikor teheti meg a bíró azt, hogy nem hagyja jóvá utólag a halaszthatatlan nyomozati cselekményként végrehajtott házkutatást. Egyedül az a biztos a javaslat szabályaiból, hogy ez a házkutatás egy eredményes házkutatás volt, mert a házkutatás ere dményét nem lehet felhasználni. Úgy gondoljuk, ez megint egy olyan szabály, amelyet meg kellene változtatni. Ez megint egy olyan szabály, amely - ne adj' isten! - még korrupciós lehetőséget is rejt magában, mert csak el kell hamarkodni egy kicsit a házkuta tást, a bíró majd nem hagyja jóvá, és utána a bizonyítékot el lehet törölni. Problémánk van a 176. §sal is. Ez azt mondja: ha a nyomozás meghatározott személy ellen folyik, a meghosszabbítás legfeljebb az ellene folyó büntetőeljárás megindításától számíto tt két évig terjedhet. Tudom azt, hogy a nyomozás megszüntetése nem res iudicata. (9.30) De azért a gyakorlat azt mutatja, hogy ha egyszer egy nyomozást megszüntettek, az úgy is marad, és nem fogják újból elrendelni. Úgy gondoljuk, ez megint egy olyan lehe tőség, amely még bizonyos korrupciós elemeket is rejt magában, mert csak el kell húzni az eljárást, és utána szépen meg fogják szüntetni. A miniszter úr az elmúlt héten utalt erre a szabályra, és azt mondta, hogy ez a szabály többek között azért is jó, mer t a nyomozási bíró megteheti azt, hogy két évnél hosszabb ideig tart a nyomozás. Tüzetesen kerestük ezt a szabályt a javaslatban, nem sikerült megtalálnunk; ha valaki megtalálná, jelezze, ha nem, akkor valószínűleg jó lenne beletenni. A 203. § azt mondja, ha különleges eszköz alkalmazásával érintettnek személyes mentessége van, az indítvány előterjesztésével egyidejűleg a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a hozzájárulás megadására jogosultat értesíteni kell az indítványról. Nem fogom felsorolni az össz es jogosultat, egyetlenegy példát hozok csak: országgyűlési képviselő esetén a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult az Országgyűlés maga. Kérdem én tisztelettel, hogyan fog ilyenkor történni az értesítés. Magát az Országgyűlést értesítik arról, hogy egy képviselő ellen valamiféle titkos nyomozás folyik? És nem akarom felsorolni az összes többi ilyen helyzetet, de ha végignézik tisztelt képviselőtársaim, akkor ebből az a helyzet áll elő, hogy titkos eszközök alkalmazásáról az esetek egy részében azt a szem élyt kell értesíteni, aki ellen gyakorlatilag ez az eljárás folyik. Kérem tisztelettel, nézzék meg az erre vonatkozó jogi szabályozást! Nagyon nem tudunk egyetérteni a javaslatnak azzal az elemével, amely lehetővé tenné azt - itt a lemondás a tárgyalásról című részre gondolunk , hogy 8 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményeknél is le lehessen mondani a tárgyalásról. Hangsúlyozni szeretném, hogy itt nem az intézménnyel általában van a problémánk, hanem azzal, hogy túlzott mértékben és t úlsúlyos bűncselekmények esetén is megengedi ezt a lemondási lehetőséget, és a javaslat nem határozz meg pontos feltételeket.
