Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 10 (330. szám) - A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
4017 Már az alkotmányügyi bizottság ülésén is elhangzott a szakma képviselői és országgyűlési képviselők részéről is - kormánypárti és ellenzéki országgyűlési képviselők részéről is , hogy egy eljárási törvény csak akkor válhat be a gyakorlatban, h a azok, akiknek alkalmazniuk kell, elfogadják. (9.10) Ennél a törvényjavaslatnál viszont úgy tűnik, hogy - legalábbis egyelőre - a szakma heves ellenállásába ütközik, ezen egészen biztosan meg kell próbálni változtatni a törvény hatálybalépéséig, mert akko r is baj lenne önmagában a szakma ellenállása, ha a javaslat tökéletes lenne - hát még akkor, ha ez a tökéletesség azért nem mondható el erről a javaslatról; de a részletekre majd a későbbiek során ki fogok térni. Tehát önmagában problémát jelent - és még mindig nem a javaslat érdemi vizsgálatáról van szó, hanem általában egy új eljárási törvényről és erről a törvényről - a korai és a szakaszos hatályba léptetés. A tervezet szerint a törvény egy része 1999. január 1jén, egy másik része 1999. szeptember 1j én, egy harmadik, viszonylag kisebb része pedig 2000. január 1jén lépne hatályba. Ez az a megoldása a javaslatnak, amelyet egyébként a szakmának az a része sem tud elfogadni, amelyben nem olyan heves az ellenkezés a törvényjavaslattal szemben, de ezt a sz akaszos hatályba léptetést mindenki elfogadhatatlannak tartja; az ok pedig elég egyszerű: két törvény együttes alkalmazása, főleg úgy, hogy egy mondatrész az egyik törvényből, egy másik mondatrész a másik törvényből, rendkívül sok hibalehetőséget és bizony talanságot rejt magában, ezért elfogadhatatlan. Arról már nem is beszélek, hogy az 1999. január 1jei hatálybalépés túl korai, azt hiszem, ma már elmondhatjuk, hogy illúzió, nincs hozzá elegendő idő. A törvényjavaslat többször utal külön törvényekre, melye k egy része még nincs meg. Az 1994es kormányhatározat tartalmazza azt is, hogy meg kell teremteni az összhangot a büntetőeljárásról szóló törvény és a büntető törvénykönyv között, erre pedig tudomásunk szerint eddig még kísérlet sem történt. Egy példát ha dd mondjak a törvényjavaslatból: a törvényjavaslat rendelkezik a vádemelés elhalasztásáról, és azt mondja a 224. §, hogy ilyenkor, amikor a vádemelést az ügyész elhalasztotta, magatartási szabályokat írhat elő az ügyész, és a magatartási szabályok teljesít ését pártfogó ellenőrzi és segíti. A pártfogó felügyeletről a büntető törvénykönyv rendelkezik. Ez a javaslat nem nyúlna hozzá a büntető törvénykönyvhöz, bár igaz, hogy van, ahol vádemelés elhalasztása címszóval szerepel a büntető törvénykönyvben a pártfog ó felügyelet, ami akkor iktatódott be a büntető törvénykönyvbe, amikor a fiatalkorúak vonatkozásában vezette be a törvény a vádemelés elhalasztását, és akkor úgy, ahogy kell, elrendezte az anyagi jog szabályai szerint a pártfogó felügyeletet. Most ez a tör vényjavaslat ezt nem teszi meg, nem teremti meg az összhangot a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény között - de nemcsak ezen az egyetlenegy ponton fordul ez elő , hogy a bűncselekmény csekély súlya meg elenyésző súlya között mi lesz a különb ség. Eltérő szóhasználat eljárásjogban, anyagi jogban - ez majd egy következő történet lesz, bár célszerű lenne itt is valamiféle összhangot teremteni. Mikor fog ez megtörténni? Ha '99ben kívánják hatályba léptetni, akkor biztos, hogy erre nem lesz idő, m ár csak azért sem, mert ráadásul még 25 jogszabályalkotásra vonatkozó felhatalmazást is tartalmaz ez a javaslat. Ezek többsége együttes rendelet, ami azt jelenti, hogy több minisztérium vesz részt az elkészítésben, vagyis egyeztetni kell. Ilyenkor az eljár ás mindig hosszadalmasabb, ráadásul ezeknek a rendeleteknek jóval a törvény hatálybalépése előtt kell elkészülniük és megjelenniük, merthogy ezeket is meg kell tanulni az alkalmazásuk előtt. Nagy kérdés, hogy ezek a rendeletek mikor fognak elkészülni. Mind ezek miatt a Néppártnak az a véleménye, hogy itt az ideje - vagy talán már egy kicsit későn is vagyunk ahhoz , hogy a kormány elkezdjen gondolkodni azon, hogy mi történjék 1999. január 1jén. Az igazságszolgáltatási reform bizonyos részei '99. január 1jé n biztos, hogy hatályba lépnek - el kellene gondolkodni azon, hogy nincse szükség esetleg egy Be.novellára. Persze hogy ezt mikor tudja megtárgyalni a parlament, az már megint egy következő kérdés - a tavaszi ülésszak máris túlzsúfolt.
