Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZABÓ IVÁN (MDNP):
390 Alkotmánybíróság ítélete aligha lehet kétsé ges, de ha ez a népszavazás előtt néhány nappal fog kiderülni, akkor az egész népszavazás elvérezhet, csakúgy, mint Szlovákiában. (Dr. Kónya Imre és dr. Salamon László tapsol.) A népszavazás kérdéséről a föld tekintetében részletesen kívánok szólni. Mindös sze annyit szeretnék itt elöljáróban megjegyezni, hogy kár a föld körüli népszavazást olyan értelemben pártpolitikai szlogenek áldozatává tenni, mintha ez most arról szólna, hogy helyre kell tenni valami olyan ügyet, ami a kárpótlással függ össze. A kárpót lással előállt egy tényhelyzet, ezen kár vitatkozni. Mégis azt kell mondanom, nem a kárpótlással kezdődött a magyar agrárium szerves fejlődésének a megtörése, hanem avval, amiért kárpótolni kellett: elvették a földet a magyar parasztságtól. Az az indokolás , hogy a kárpótlás eredményez ma egy olyan helyzetet, ami továbblépést igényel, körülbelül olyan, hogy a rendőrség ne üldözze a rablót, mert ha visszaszerzi tőle a vagyont, akkor a rabló családi állapotában súlyos problémák fognak felvetődni, kétséges, hog yan fogja a gyermekét felnevelni. Evvel a logikával nincs mit kezdenünk. A NATOnépszavazás ügyében annyit szeretnék mindössze elmondani, hogy nagyon sokan valóban jóhiszeműen úgy gondolják, hogy a NATO felesleges napjainkban. Felesleges azért, mert Magyar országot valójában nem fenyegeti külső veszély, Magyarország nem él fenyegetettségben, ezért védelemre sem szorul. Én azért azt hiszem, hogy a magyar állampolgárokat éppen a közelmúlt eseményei nagyon könnyen meggyőzhetik arról, hogy ez a fenyegetettségi p ozíció másodpercek törtrésze alatt előállhat, elég egy jól irányzott populista gyűlés valahol egy szomszédos országban, és mindjárt a helyzet épp az ellenkezőjére változik, mint amit ma a közhangulat alapján merünk remélni, hogy valóban úgy van, hogy nincs fenyegetettség. Az emberarcú fasizmus posztkommunista hirdetői az egyénileg vagy közösségben gyakorolt emberi jogok helyett az etnikai tisztogatást jelentő eszközöket, többek között egy lakosságcserét helyeznek előtérbe. Ebben a tekintetben az a meggyőződ ésünk, hogy nem volna baj az, ha ebben az ügyben egy ilyen felvetés esetén Ottawától Párizson át Varsóig mindenki egyformán foglalna állást, hogy elvegye a kedvét azoknak, akiknek ilyenen jár az eszük. Ha pedig olyanokat választanánk, mint a délszláv köztá rsaságban a polgárháborúban választottak egyesek az etnikai tisztogatás eszközévé, akkor azt hiszem, Magyarország számára eminens érdek, hogy ne a drezdai ócskapiacon ócskavas áron vett tankok ágyúcsöveinek a fadugóival nézzünk szembe ezekkel a kihívásokka l, hanem egy egész világhatalomnak minden ereje rettentse el azokat, akik ilyen címen akarnak itt etnikai tisztogatást ebben a térségben. Nem a védelemnek a konkrét kérdése ez, hanem egész egyszerűen a konfliktusok elkerülése és kialakulása megakadályozásá nak a kérdése, preventív intézkedés, amely valóban arra szolgál, hogy elvegye a kedvét azoknak, akik ilyesmiről szeretnének beszélni. Én most nem azok ellen fordulok, akik iránt - valóban azt kell mondanom - mindnyájunknak empátiával kell viseltetni, nem a jó szándékú, de nem tisztánlátó emberek ellen fordulok. De azért nem szabad elfelejtenünk azt, hogy érdekes módon a legharciasabb NATOellenes erők éppen azok, amelyek még történelmileg sem ítélik meg túlzottan nagy nemzeti sorstragédiának a fasiszta Néme tország második világháborús magyarországi katonai jelenlétét, vagy nem élik meg különösebb traumával a forradalmat és szabadságharcot vérbe fojtó csapatok '56 utáni jelenlétét Magyarországon. (11.20) Ezért mi úgy gondoljuk, hogy ebben a kérdésben olyan ne mzeti ügyről van szó, amelyhez minden jó szándékú ember is jó szándékkal csatlakozhat, nemcsak azok a politikai erők, akik mélyebben belementek e kérdés vizsgálatába. (Taps az SZDSZ soraiból.) A Magyar Demokrata Néppárt ugyanakkor nagyon hangsúlyosan szere tné ennek a NATOcsatlakozásnak a gazdasági vonatkozásait is a társadalom elé tárni. Nem egyszerűen arról
