Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZABÓ IVÁN (MDNP):
389 tudják, miben kérik a véleményt, de egyesek be is csapják az állampolgárt. Tegnap Kristóf képviselőtársam a vitában idézett a Fidesz gazdaságpolitikai programjából: "A szétaprózott földbirtokoknak azonban a versenyképes működés érdekében koncentrálódniuk kell, anélkül csak önellátó és kisegítő termelés folytatható rajtuk. Lehetővé kell tenni, h ogy a szövetkezetek és a társaságok is szerezhessenek földtulajdont." Feltette a kérdést, hogy miben változott a Fidesz álláspontja, mire a válasz egyértelműen elhangzott: "Azt, hogy milyen álláspontot képviselt a Fidesz, elég jól tudjuk... Kristóf képvise lőtársam kihagyott a számításból néhány dolgot; például azt, hogy akkor egy másik kormány volt Magyarországon, és nem ez a kormány." Úgy gondolom, ezek magukért beszélő szavak. Egyetért vele, ami a kormányjavaslatban van, mégis mást kezdeményez. Mi ez, ha nem a választópolgárok becsapása? (Taps a kormánypárti padsorokban.) A kormány a földdel összefüggésben két kérdést tesz fel. Az elsőre adott igen: igen a jogi személyek földtulajdonlására, igen a hatékony magyar agrárgazdaságra, igen az Európai Unióhoz va ló országérdekű csatlakozásra. A második kérdésre adott válasz: igen, mindaddig, ameddig nem hozzuk helyzetbe a magyar termelőt, tartsunk fenn a korlátozásokat. Tisztelt Ház! Három a magyar igazság, és egyáltalán, a hármas szám a népmesék alapján is rendkí vüli jelentőséggel bír a magyar nép életében. Úgy gondolom, most is egy ilyen helyzethez értünk; három kérdés, három igen - igen, igen, igen. (Varga Mihály: Népmese!) Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Soron kö vetkezik Szabó Iván, a Magyar Demokrata Néppárt részéről. Szabó Iván képviselő urat illeti a szó. DR. SZABÓ IVÁN (MDNP) : Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a Magyar Demokrata Néppárt a NATOnépszavazás ügyében egyérte lmű igenre bíztatja az állampolgárokat, és mindjárt azt is szeretném hozzátenni, hogy ennek a népszavazásnak a sikerét mind a kormánypártoknak, mind az ellenzéki pártoknak - mint alapvető nemzetstratégiai cél eléréséhez vezető eszközt - úgy kell támogatniu k, hogy ne lehessen semmiféle olyan zavaró körülmény, ami ezt a népszavazást sikertelenné teheti. Nekem az a meggyőződésem, hogy ami itt a vitában elhangzott, nevezetesen, hogy a NATOnépszavazás igenjét valami veszélyeztetheti, nem a kivételes eljárás elu tasítása volt. Mert az állampolgároknak tudniuk kell, hogy ez nem időbeli hosszabbítást jelentett, hanem mindössze azt, hogy nem egy bizottság zárt ülésén, hanem a televízió nyilvánossága előtt vitatjuk meg a népszavazási törvényt, amiben nem a NATO, hanem a földkérdés vált a főszereplővé. Ezt eldugni a magyar társadalom elől, ez lett volna a kivételes eljárás, de ez nem a 16ától való eltérést vagy későbbi eltolást eredményezte volna. Ami ma igazán veszélyezteti a november 16ai népszavazás megrendezését, illetőleg annak egyértelműségét, azt sajnos abban a vitában kell látnunk, ami a földkérdésben felteendő kérdés mibenlétére vonatkozik. Többen hivatkoztak már itt arra, hogy Szlovákiában hogyan járt a NATO és egy belpolitikai kérdés összekapcsolásából szárm azó népszavazás. Ne feledjük el, ott az Alkotmánybíróság döntése néhány nappal a népszavazás előtt olyan helyzetet teremtett, hogy még azt sem lehetett tudni, három vagy négy kérdésre kelle válaszolni, hiszen ilyen és olyan kérdőívek is kimentek. A vége e gy csúfos kudarc lett, és a népszavazáson az állampolgároknak apró töredéke vett csak részt. Kérem, aki itt ma azt kockáztatja, hogy egy nagyon is alaposan figyelembe veendő kérdésben hogyan fog az Alkotmánybíróság arra választ adni, melyik kérdés tehető f el ebben az ügyben, az ezt a kérdést kockáztatja. A magam részéről vajmi kevés kétséget táplálok abban a tekintetben, hogy itt az ellenzéki népszavazáson a több százezer aláírással alátámasztott kérdés ügyében az