Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
385 A második kérdés elvileg nem e llenzi a Magyarország társult tagságából adódó kötelezettségeit, hiszen abban nem szerepel az, hogy a földre vonatkozóan is ugyanazt az eljárást kell követni, mint minden másra. Még egyszer mondom, elhangzott egy dátum az előttem szóló képviselőtársam rész éről: 2002. Nem tudjuk - legyünk őszinték, ezt 1997ben a magyar parlament felszólalójaként senki sem tudja megmondani, hogy mikor leszünk abban a szerencsés helyzetben, hogy az Európai Unió valódi, nem csak társult tagja lesz Magyarország. De addig is - é s éppen a tárgyalások pozíciója érdekében, teljes mértékben egyetértve mindazokkal, akik ezt hangoztatják - nincs értelme, és az ország pozícióját gyengítő vállalkozás lenne az, hogyha úgy kívánnánk viselkedni, ahogy senki nem várja azt el tőlünk. Tisztelt Országgyűlés! A népszavazással kapcsolatos alkotmányos jog nemcsak a népszavazás során történő véleménynyilvánításra, tehát igennel vagy nemmel való szavazásra terjed ki, illetve arra, hogy elmegye valaki vagy sem, hanem természetesen kiterjed a kezdemén yezés jogára is. A népszavazás kezdeményezése legalább ugyanolyan alkotmányos védelemben kell hogy részesüljön, mint a népszavazás jogának gyakorlása a választópolgár részéről. Ezért egyértelműen az az álláspontunk - amit az Alkotmánybíróság más által már idézett határozata és annak a határoznak további határozatokkal alátámasztható indokolása rögzít , hogy a népszavazás kezdeményezésének meggátolása, kifacsarása, eltérítése, korlátok közé szorítása, netán leblokkolása, netán meggátolása, netán blokád alá vonása alkotmánysértő. Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Nagyon gondolják meg ennek a vitának a kapcsán, hogy mit fognak majd a támogató szavazataikkal a mi módosításunkat illetően dönteni; mert nem árulunk el titkot, még egyszer megismételjük és meg fogjuk ismételni: ennek az alkotmányos jognak a meggátolására irányuló szándék miatt természetesen az Alkotmánybírósághoz fogunk fordulni. Hogyan lehet meggátolni a népszavazásra vonatkozó kezdeményezés alkotmányos jogát? Többféleké ppen meg lehet gátolni. Meg lehet gátolni úgy, hogy a 280 000 aláírást hathét hónapon keresztül vizsgálják. Hallottunk már hangokat, hogy ez a harminc nap arra van kitalálva, amikor még csak 100 000 aláírás kellett, netán 200 000re több időt kell szánni, tisztelt Országgyűlés, hölgyeim és uraim. Ha az országos választásokon leadott 7 000 000 szavazat átvizsgálására kéthárom nap elegendő, gondolom, 200 000 aláírás hitelesítésére sem kell olyan sok idő, mint ahogy néhány köztisztviselő próbálkozik most a k özvélemény előtt olyan látszatot kelteni, hogy megoldhatatlan és nagyon hosszú feladat elé állítottuk őket. Remélem, hogy ezek nem a kormány álláspontját tükrözik; nagyon rosszul hatna ez, ha ez kormányzati, politikai biztatásra történne. Tehát ez az egyik módja a meggátlásnak. A másik módja az, hogy a parlament a kormánypárti többség birtokában esetleg úgy döntene, hogy az a kérdés, amelyet 280 000 állampolgár - és még majd azok a százezrek, akik ezután fogják aláírni - feltenni kíván, nem alkotmányos, mer t nemzetközi szerződésbe ütközik, mert valamilyen más okból alkotmányt sért. Ezt önök nyilván nem tehetik meg, mert gondoljanak bele, az imént volt ere hivatkozás: önök sem kifogásolták soha annak a hatályos törvénynek a létét, az Alkotmánybíróság soha nem tartotta alkotmányellenesnek, amelynek kapcsán az eredeti állapot fenntartására szolgál a kérdés. Ezzel ne is foglalkozzanak, még gondolatban se gondoljanak arra, hogy majd azt próbálják az alkotmányügyi bizottságban áterőltetni, hogy az a kérdés valamily en formában nem comme il faut. Úgyhogy ezt már most szeretném kijelenteni, hogy a hatályos állapot fenntartása alkotmányos, tehát az erre vonatkozó kérdés is alkotmányos. Hogyan lehet még meggátolni? Hát, megváltoztatni a kérdést! Hallottuk Ráckevén a bere gi Dunasor fáinak kivágása kapcsán, hogy az önkormányzati képviselőtestület meg akarta változtatni a világos és egyértelmű kérdést, bagatellizálni akarta a problémát, egy fasor kivágását. Az eredmény, mint hallottuk: az Alkotmánybíróság megsemmisítette, és ily módon a helyi közvélemény szemében teljes mértékben hiteltelenné tette az önkormányzati képviselőtestületet. Remélem, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, nem óhajtanak a választások előtt néhány hónappal a közvélemény szemében teljesen hitelét vesztett társasággá degradálódni, úgyhogy ezt a törekvést is, majd amikor a
