Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
384 kérdésváltoztatás nélküli kiírását illeti. Természetesen a továbbiakban is ennek a politikai súlyát növelni kívánjuk, még ennek a javaslatnak a parlamenti vitája során is. Tehát az ide vezető úton az első rossz lépést a kormány akkor lépte meg, amikor néhány hónappal ezelőtt kisziv árogtatta, hogy egy szövetkezeti törvényre készül. Igen, nem tévedés, tőlem ez a szó, egy földtörvénymódosításba bújtatott szövetkezeti törvényt kíván egyik legfontosabb klientúrájának szándéka szerint a választást megelőzően néhány hónappal előterjeszten i, és ezzel a vegyes emlékű - szándékosan nem mondom a rossz emlékű szót, ne mondják azt, hogy elfogult nyilatkozatot teszünk az MDF nevében - kollektív szövetkezeti tulajdon javára szeretett volna valamilyen gesztust tenni. Igen ám, de ezt nem lehet nagyo n egyszerűen megcsinálni, mert van egy alkotmány is Magyarországon, amelynek kapcsán nagyon sokszor éppen a szövetkezeti tulajdon védelmében kimondta az Alkotmánybíróság, hogy nem lehet különbséget tenni társaság és társaság között. Tehát azért, mert valam i szövetkezet vagy más jellegű jogi személyiséggel rendelkező vagy azzal sem rendelkező vállalkozás, ezeket egyenlő helyzetbe kell hozni. Ezért született a szerencsétlen szövetkezeti törvény földtörvénynek álcázott megoldása, hogy a szövetkezeteket és más belföldi társaságokat megkülönböztetés nélkül tulajdonjuttatáshoz lehet segíteni, szemben a jelenleg most már több mint három éve fennálló tilalommal. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a megoldás természetesen minden igyekezet ellenére s emmi más eredményre nem vezetne, mint arra, hogy valóban külföldiek szerezzék meg vállalkozásokon keresztül a magyar termőföldet - ha úgy tetszik, nekik. Azt hiszem, világosan látták körülbelül tíz nappal ezelőtt A Hét nagy nézettségű műsorában szereplő ös szeállítást, ahol egy Zala megyei falu nagyon szépen kicsinosított házait látván mindenki beszámolhatott arról, hogy a házát tataroztatni tudta, jutott pénz autóra is, csak éppen a földet, a saját talpuk alatti földet adta el a termelőszövetkezet mint rész vénytársaság egy osztrák tulajdonosnak, az ismert módon; a '94es változtatást megelőzően történt ez - amit önök most fel akarnak oldani , és azt az eredményt akarják produkálni, hogy a temető földje is külföldi tulajdonba kerüljön. (Francz Rezső: Hamis r ágalom!) Van önöknek kétségük afelől, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha a külföldi tulajdonában álló cég tulajdonában termőföld van, akkor az nem külföldi tulajdon? (10.50) Ki birtokolja?! Ki jogosult a haszonnal rendelkezni, ki jogosult azt használni? Ez t a képtelenséget csak a kormánypárti jogászok próbálják elhitetni a közvéleménnyel, hogy az a tulajdon, amely Hans Müller tulajdonában áll, és a cégbíróságon akármilyen kft.ként van bejegyezve, amelynek földje van, az nem külföldi tulajdon. Önök elhiszik ezt? Ugye, nem hiszik el, tisztelt képviselőtársam! Ilyen nincs. Ezt a képtelenséget csak néhány doktriner jogász kívánja - nem az ellenzéki oldalon ülők közül - a közvéleménnyel elhitetni. Szerencsére azonban a közvélemény nem buta, a közvélemény átlát, keresztüllát ezen a törekvésen, és ennek tulajdoníthatóan százezer számra látták be azt, hogy jelenleg Magyarországon nem tudom, milyen hosszú ideig - de nyilvánvalóan átmenetileg - meg kell tiltani a tulajdonszerzést a gazdálkodó szervezetek kollektív vag y egyéb tulajdonaként. Mert egyébként nem lehet meggátolni a külföldiek tulajdonszerzését, és ezzel, ha úgy tetszik, jogegyenlőséget teremtünk külföldi és belföldi vállalatok között. És ahogy ezt Orbán Viktor és mások is kifejtették, az önök kérdése, sajno s, egy Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésbe ütközik, hiszen volt szerencséjük egy olyan megállapodást kötni az OECDtagság érdekében, amely a nemzeti elbánás elvének kimondása mellett nem teszi azt lehetővé, hogy külföldi vállalatok ne a nemzet i vállalatokkal egyenlő elbírálás alá essenek. Nagyon sajnálom, hogy külügyminiszter úr idejéből tegnap nem futotta, csak egy olyan rövid expozéra, amelyet - nyilván sietségében - kellett elmondania, hiszen ma is külföldön van, és nem tért ki erre a problé mára, amelyet mi kénytelenek vagyunk feszegetni, és megkérdezzük: hogy gondolják azt önök, akik Európába kívánják kormányozni az ország hajóját, hogy egy nagyon komoly megállapodással szemben tesznek föl népszavazási kérdést?
