Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 1 (326. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3561 A szükségletek egy része az ember számára létfontosságú, ezért a források igénybevételéről nem lehetséges lemondani. Az ember és az állat közötti kapcsolatot azonban - lévén az élőlények közötti viszony - nem uralhatja kizárólag a gazdasági érdek és az emberi önkény, abban meghatározott szerepet kell kapnia az emberiességnek, az erkölcs és a kultúra egyetemes értékeinek is. Az á llatvilág egyedeit meg kell védeni az emberi felelőtlenség és kíméletlenség okozta szükségtelen szenvedéstől. Ennek felismerése és magatartásformáló erővé válása a civilizáció és a kultúra egyik fokmérője. Alapvető felismerés kell hogy legyen: az erkölcs és a gazdaság követelményei nem egymást keresztező és kizáró, hanem egymást feltételező és egymással összeegyeztethető szempontok. Ezt több európai ország példája igazolja. Az állatokkal szembeni emberi magatartást mindenképpen törvényben szükséges szabály ozni, a legfelsőbb szintű jogszabályban kell biztosítani a humánumnak az ember és az állat közötti viszonyban való érvényesülését. Az állatvédelem azonban túlnő a jog birodalmán, egy korszerű állatvédelmi törvény megalkotása hazánk általános nemzetközi meg becsülése, az Európai Unióhoz való csatlakozás szempontjából sem lehet közömbös. Meg kell teremteni az állatvédelem céltudatos és ésszerű jogi rendjét, amelyben az erkölcsi értékek tiszteletének is szerep jut, és amely tartalmazza az állatvédelem alapvető szabályait, s amelyhez kapcsolódhatnak az egyes sajátos területeket érintő végrehajtási jogszabályok. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy viszonylag gyakran állhat elő a módosítás szükségessége. Mindezekre figyelemmel célszerű az egyes részterületek alapjainak lerakása mellett felhatalmazást adni az érdekelt minisztereknek végrehajtási rendeletek kiadására. Az állatvédelem hazai szabályozása során elsősorban a nemzetközi egyezmények előírásait célszerű alapul venni, de természetesen a magyar viszonyok ra kell azt szabni. A kodifikáció során főként az Európa Tanács, valamint az Európai Gazdasági Közösség és az EU tizenöt aktusát vettük figyelembe. Ez részleges jogközelítést valósít meg, a teljes jogközelítést más jogterületeken, például az állategészségü gy területén kell megvalósítani, illetőleg az e törvény felhatalmazása alapján kiadásra kerülő végrehajtási rendeletekben fog testet ölteni. A teljesség igénye nélkül néhány szót szólni kell a törvényjavaslat egyes, esetenként hosszan elhúzódó vitát kivált ó rendelkezéseiről. Az egyedi állatvédelem kapcsán egyre sürgetőbben merült fel az állatkísérletek törvényi rendezésének igénye. Az állatkísérletek elleni tiltakozásokról gyakorta ad hírt a sajtó; problematikája szinte kimeríthetetlen, és rendkívül kényes kérdés, mert erkölcsi, jogi és gazdasági megfontolásokat egyaránt felvet. Ezért az állatkísérletek szabályozása különös érdeklődésre tarthat számot, mondhatni, ez tekinthető a kodifikáció legneuralgikusabb pontjának. A törvényhozó ilyen körülmények közö tt szükséghelyzetben van. A jelen törvénytervezet mindenesetre rögzíti: állatkísérletet kizárólag szakértő személyek, engedély alapján és megfelelő ellenőrzés mellett végezhetnek. Az állatkísérleteket a szükséges mértékre kell szorítani, azok csak jóváhagy ott célokat szolgálhatnak, s elengedhetetlen a szigorú ellenőrzés is. Az állatkísérletek ellenőrzésében szerepet kell kapniuk és vállalniuk az állatvédő egyesületek szakértőinek. Itt, ezen a területen jelentkeztek a legszélsőségesebb nézetek, az állatkísér letek teljes szabadságától azok kategorikus tiltásáig. A következőkben megkísérlem vázolni, hogy a kodifikáció során a végrehajtható középutat választottuk. Az állatkísérlethez a javaslat szerint engedély kizárólag abban az esetben adható, ha az emberi vag y állati betegségek felismeréséhez és gyógyításához szükséges. Ezen túlmenően az engedély kiadásának további feltétele: a tervezett kísérlettől újabb eredmény várható vagy az korábbi kísérletek eredményének ellenőrzésére felhasználható. A kísérlet módszeré nek korszerűnek kell lennie. Szépítőszer, dohány és egyéb élvezeti termék, valamint fegyver előállítása céljára engedély egyáltalában nem adható. A törvény rendelkezik az állatkísérletek helyettesítéséről is. Amennyiben más megfelelő módszer is rendelkezés re áll, úgy olyan tudományos eljárást kell alkalmazni, amely nem teszi szükségessé az élő állaton végzett kísérletet.
