Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 1 (326. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
3537 (15.30) DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : De miután a nyolc perc mégiscsak nyolc perc (Derültség a kormányzó pártok padsoraiban.), rá kell arra mutatnom, igen tisztelt miniszterelnök úr, hogy önnek itt most már számot kellene adnia az országnak arról, hogy most végül is ön diplomáciai bravúrnak vagy a szokásos kormányzati dilettantizmusának tudjae be a bősnagymarosi eredményeiket. Mer t hiszen én úgy gondolom, hogy végül is az ország számára tragikus, hogy 363 milliárd forintot kidobott az ablakon, és még azt sem tudjuk, hogy mit akarnak, mert az, hogy egy erőmű helyett kettőt kívánnak felépíteni, erről még a szlovákok sem tudtak mit mo ndani; még arról sem tudunk, hogy vajon a szlovákok miként minősítették ezt a javaslatot. Én úgy gondolom, hogy már a bősnagymarosi erőmű felépítésére tett elhatározás is szemben állt az ország lakosságának véleményével, ezért önöknek nincs joguk egy erőm ű helyett két erőmű felépítését elhatározni, hiszen abból a tényből kell kiindulni, hogy ez az ország most valóban katasztrófahelyzetbe jutott (Moraj a kormányzó pártok padsoraiból.) úgy a gazdaságát illetően, mint az országban uralkodó egyéb állapotokat i lletően. Hiszen most kezdődött a Tocsikügy (Derültség a kormányzó pártok padsoraiban.) , önnek 800 millió forintos botrány kapcsán a szeme sem rebben, míg Klaus miniszterelnök úr egy 40 milliós tételnél már erkölcsileg úgy érezte kötelességének, hogy távoz zon. Ha ehhez hozzávesszük (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) az ön 363 milliárdját, talán meg fogja érteni, miért kérem önt, hogy kövesse Klaus miniszterelnök úr példáját. (Derültség a kormányzó pártok padsoraiban. - Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban. - Szórványos taps a többi ellenzéki párt soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Szólásra következik Pokorni Zoltán frakcióvezető úr, Fidesz. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Hö lgyeim és Uraim! Miniszterelnök Úr! Ebben a Házban elég éles viták szoktak zajlani - a BősNagymaros vízlépcsőrendszer ügyében pedig kiváltképpen. Mégis, én azt gondolom, talán elhiszi nekem, hogy őszintén mondom: erre a mai felszólalásra nem kellett volna vagy nem ilyen formában kellett volna sort keríteni. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Úgy van!) Ez a felszólalás, miniszterelnök úr, ugyanis nemcsak a Magyar Köztársaság kormányára hozott szégyent, nemcsak Horn Gyulára hozott szégyent, hanem valamennyi itt ülő, magyar képviselőre hozott szégyent. (Moraj a kormányzó pártok padsoraiban. - Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) Ha a miniszterelnök úr kiáll elénk, ha Horn Gyula miniszterelnök úr kiáll elénk, és elmondja, hogy végső soron mi is az igazság ab ban, hogy ki hazudik a kormányban, ki mond igazat: Nemcsók úr, a szabaddemokrata miniszterek, a szocialista miniszterek vagy a miniszterelnök maga - öntsünk végre tiszta vizet a pohárba , és elmondja az elmúlt hetek történetét; elmondja annak a történetét , hogyan fordulhatott az elő, hogy Magyarország tekintélyét a nyilvánosság előtt légből kapott rögtönzésekkel lejárathatja egy államtitkári rangban lévő ember, és utána a fél magyar kormány falaz neki. Ugyanis, miniszterelnök úr, nem az ellenzék, nem a Fid esz futott a nyilvánosság elé a két kicsi duzzasztómű ötletével - ezt Nemcsók úr rögtönözte a televízió nyilvánossága előtt, az egész diplomácia nyilvánossága előtt. Magyarázatot várunk erre, de ön adós maradt ezzel a magyarázattal - ehelyett vádaskodott. Maroknyi kisebbségről, minoritásról beszélt, nem észrevéve azt, hogy ön ma a magyar értelmiség javarészével szembehelyezkedik. Kit tekint szélsőséges megnyilvánulásairól ismert értelmiséginek? Vajon Eörsi Istvánt, Lányi Andrást vagy Csoóri Sándort? Fogalma zza már meg nyíltan (Pásztohy András: Szakemberek!), hogy mit is gondol ez ügyben! (Közbeszólások.) Eltérően értékelik ebben a Házban a hágai döntést. Váltson néha szót az ön mögött ülő frakcióvezető úrral, Szekeres Imrével! Emlékszünk még a szavaira, egyb ecsengtek a parlamenti
