Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 1 (326. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HORN GYULA miniszterelnök:
3532 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Mint ismeretes, 1997. szeptember 25én Hágában egy új fejezet kezdődött a BudapestPozsony Dunaszakasz ügyében. Ez a fejezet pedi g azt jelenti, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletet hozott. Tekintettel arra, hogy az ítélet, annak következményei, körülményei nemzeti ügyet jelentenek, egyike a nemzeti ügyeinknek, éppen ezért kezdeményeztem egy hatpárti megbeszélést, amire szeptembe r 26án került sor. Nos, ott legalábbis, érzékelésem szerint, egyetértett a hat párt abban, hogy szabadítsuk meg az ügyet az aktuálpolitikától, és elsősorban a szakmai szempontok, de különösen a rendezés, a megoldás kell hogy vezéreljen mindannyiunkat. Han gsúlyozni szeretném, hogy októberben - az előzetes szándékunknak megfelelően - a kormányközi tárgyalások megkezdődtek. Ezek a tárgyalások, amelyek közel két hónapja zajlanak, azt a célt szolgálták az eddigi szakaszban, hogy a felek letegyék az asztalra min dazokat a megoldási javaslatokat, kezdeményezéseket, amelyek - kiindulva a hágai bíróság döntéséből - a másik fél érdeklődésére, illetve támogatására találhatnak. Ennek megfelelően 41 különböző javaslat, kezdeményezés - természetesen jó néhány közöttük egy mással összefüggő - került az asztalra megvitatásra. A korrekt légkörben folytatott tárgyalásokon semmiféle döntés nem született, hiszen ez a felmérő szakasza a tárgyalásoknak, és minden egyéb ezután következik. Miközben a hatpárti nagyjából egyeté rtett, miközben a tárgyalások megkezdődtek, hölgyeim és uraim, ugyanakkor elindult az a nyilatkozatháborúözön, ami már a korábbi években is jellemző volt az egész ügyre. E nyilatkozatok közül a legtöbb arra hivatkozik, hogy a Magyar Köztársaság nagy siker t ért el Hágában, hogy Magyarország számára rendkívül kedvező a hágai döntés, más szóval fogalmazva: jó pozícióban vagyunk; és sugallják ezek a nyilatkozatok azt is: hiszen ha jó pozícióban vagyunk, csak a kormány vagy annak delegációja ronthatja el ezeket a pozíciókat. Emlékeztetőül néhány ilyen megnyilatkozást a korábbiakból és a mostaniból is; például az előző kormány illetékes képviselőjének, vagy pedig a Fidesz alelnökének, vagy a Duna Kör vezetőjének a nyilatkozataiból. Nos, az MDFkormány felelős min isztere a következőt mondta a hágai döntés előtt: "Biztos, hogy a bíróság érvényteleníteni fogja az 1977es szerződést." A Fidesz alelnöke, aki egész hadjáratot folytat az ügyben, a következőt mondta: "A bíróság soha nem fogja kinyilvánítani, hogy nem volt jogunk felmondani a szerződést." - és még több hasonló kijelentést tett. A Duna Kör: "A bíróság a magyar álláspontot teszi magáévá, és az eredeti állapot helyreállítására kötelezi a feleket." Sőt, kuriózumként hadd említsem meg, ezt követően a Duna Kör ve zetője azt is mondotta nemrégiben, a lényege: nem a Dunát kell hajózhatóvá tenni, hanem a hajókat kell a Dunához igazítani. (Derültség.) Nos, ez feltehetően csak léghajó esetében képzelhető el, de azt hiszem, ettől még mind a két fél messze van. (Derültség .) Meg kívánom jegyezni, hogy ezek az urak jelentették ki a korábbi időszakban, hogy a Cvariáns papírtigris, mielőtt a szlovák fél azt megvalósította volna, majd ők tiltakoztak a fenékküszöb, a Szigetköz vízellátásának rendezése ellen, vagy ők indítottak hadjáratot a peren kívüli megállapodás ellen, ami Magyarország számára sokkal, de sokkal kedvezőbb lett volna a hágai bíróság ítéleténél. Emlékeztetőül, hölgyeim és uraim, miről szól a hágai ítélet: 1. Az 1977. évi szerződés érvényben van - ezt leszögezi a hágai bíróság , az 1977es. (Bogárdi Zoltán: Azt nem kellett volna megkötni!) 2. Magyarország nem járt el kellő gondossággal; nem volt, és jelenleg sincs ökológiai szükséghelyzet. Magyarország elhamarkodottan bontotta fel az 1977. évi szerződést, sőt, azt már akkor megsértette, amikor az építési munkákat leállította. 3. Magyarország teljes körű elzárkózásával kényszerítette Szlovákiát a Cvariáns megvalósítására. Egyébként ezzel kapcsolatban a bíróság a Cvariáns műveinek építését jogosnak ítélte meg. A bíróság Szlovákiát csupán a Cvariáns üzembe helyezéséért marasztalta el. Hangsúlyozni szeretném: a nemzetközi bíróság szerint az 1977es szerződés rugalmassága lehetővé tette volna minden felmerült probléma rendezését. A bíróság szerint a szlovák fél min den
