Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 25 (325. szám) - Az egyes pártok állami ingatlanjuttatásának törvényességi ellenőrzéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
3510 ingatlannak. Hangsúlyozom még egyszer: teljesen tág teret lehet adni annak, hogy ki hogyan értelmezi a hasonló elhelyezést és a megközelítőleg azonos elbánást. Ugyanakkor a mértékre vonatkozóan úgyszintén nincsen semmi törvényi rendelkezés , tehát azt mondani, hogy ez törvényellenes volt, nem lehet. Szeretném megkérdezni Szigethy képviselő úrtól, hogy melyik az a törvény, amire hivatkozva tudja bizonyítani azt, hogy itt a mérték és a juttatás módja törvényellenes volt. Hiszen ha csak a hason ló elhelyezés és a hasonló elbírálás van a törvényben megfogalmazva, akkor fölvetődik a kérdés bennünk, hogy elővehetie az albizottság vagy az Állami Számvevőszék azt a hatpárti megállapodást, amely jelen esetben semmi közjogi bizonyító erővel nem bír - e z egy magánmegállapodás volt, egy egyszeri aktus lebonyolítását megkönnyítő magánmegállapodás. Ha akkor a hat párt arra kívánt volna a jövőben kötelezést, hogy a kiegészítő juttatásra is vonatkozzék, akkor ezt megfogalmazza, és bekerülhetett volna a törvén ybe; ilyen azonban nem volt. Számomra ismételten kérdés, hogy az Állami Számvevőszék hivatkozhate erre a hatpárti megállapodásra, amikor a hasonló elhelyezési igényeket vizsgálja - megítélésem szerint nem. Ha az Állami Számvevőszék, az Országgyűlés albizo ttsága vagy alkotmányügyi bizottsága kicsit igényesebben járt volna el, akkor megítélésem szerint a "törvényen alapuló hasonló elhelyezés" kitétel arra kellett volna hogy késztesse a bizottságot, hogy fölmérje: az összes párt - akkor, akár a hatpárti megál lapodás alapján is - pártingatlanban részesül, ugyanazokkal a szorzókkal vagy más szorzókkal, de akkor van egy törvényes viszonyítási alap, amihez hozzá tudja mérni a kiegészítő juttatást. Ezért javasoltuk mi azt - nemcsak az orwelli módszer helyett, hogy az egyenlőbbnél is vannak egyenlőbbek ebben az Országgyűlésben - hogy a mérték megállapítására is legyen egy olyan irányadó felmérés, amibe egyszer az összes parlamenti képviselettel rendelkező párt belekerült volna, ezt azonban a kormánypárti képviselők e lutasították, és mindenáron azt akarták elérni, hogy ez a hatpárti megállapodás mintegy törvényerőre emelkedve szolgálja a mértéket. Hangsúlyozom még egyszer: erre még utalás sincs a törvényben. A másik nagy probléma a felvetéssel kapcsolatban a felelősség megállapítása volt. Tisztelt Képviselőtársaim! A felelősség megállapításánál két nagyon fontos dolgot kellene vizsgálni, az egyik az ingatlanjuttatások törvényességében viselt felelősség, a másik pedig az ingatlanjuttatás végrehajtásáért viselt felelősség . (20.30) Az ingatlanjuttatás törvényességénél elfogadtam volna a kormánypártok érvelését, ha azt mondják, hogy a két pártnak juttatott ingatlan mellé vegyük fel a Kecskeméti utcai ingatlant, hiszen jogalap vonatkozásában pontosan annyi a Kecskeméti utcai ingatlanra meghozott kormányhatározat jogszerűsége, mint a pártok vonatkozásában, hiszen egyugyanazon kormányzati eljárás keretében került rá sor. Figyelmébe ajánlom a kormánypárti képviselőknek Kiss Elemér úr szakvéleményét, mert ő így minősítette azt a v éleményét, mely megerősítette, hogy az előző kormány gyakorlatában és ügyrendjében is elfogadott volt az, hogy hoztak döntéseket, majd amikor egy döntésben néhány dolgot tisztázni kellett még, akkor az időmegtakarítás miatt nem az egész ügyet tették félre, hanem azt mondták, hogy a döntés elviekben megszületett, de szükségeltetik hozzá néhány dolog ellenőrzése. Ez történt meg a másik két ingatlan vonatkozásában. Ha erről a kormánypárti képviselő uraknak több ismerete van, akkor ők nagyobb terjedelemben juth attak hozzá ahhoz az állami titokhoz, amihez sajnos mi - pont mi, akiket, és a mi volt kormányunkat ezzel megvádoltak - nem tudtunk hozzájutni ezekhez az információkhoz. Tehát hangsúlyozom még egyszer: a juttatás törvényességéhez szerintem kétség nem fér. Törvény volt az, amelyik megállapította a kormány számára azt a kötelezést, hogy kiegészítő juttatást kell adni, és egy kormányhatározat volt az, amelyik ennek a pontos megjelölését tartalmazta.
