Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 18 (323. szám) - Az egészségügyről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SCHWARCZ TIBOR (MSZP):
3278 Köszönöm szépen. Megadom a szót Pusztai Erzsébet képviselő asszonynak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Há z! Tisztelt Képviselőtársaim! Most így már a részletes vita vége felé általános érvénnyel mondom el, hogy nagyon sok módosító indítványom egyszerűen arra vonatkozott, hogy a törvény rendkívül rossz szövegezésén javítsak valamit. Bár nem vagyok jogász, de a z elmúlt hét évben nagyon sokat megtanultam abból, hogy a törvények általában hogyan szólnak. Majd ha lesz időm, egy nyugodtabb pillanatom - most nem volt , meg fogom számolni, hogy ebben az előterjesztésben összesen hány mondatban hányszor fordul elő az a szó, hogy köteles és az a szó, hogy kell. Általában persze akik hallgatják, nem tudják, hogy a törvényben a kijelentő mód azt jelenti, hogy kell. Kijelentő módban van, hiszen a törvényt azért írják, mert az mindenkire kötelező. Ez a törvény zsúfolásig te le van "kell"ekkel és "kötelező"kkel. Számos helyen persze szükség van a "kell" szóra, hiszen másféle szabályozást tartalmaz. De énnekem csak arra volt módom, arra volt időm, hogy ezeknek a számát némiképp megritkítsam. Erre vonatkozólag elég sok módosít ó indítványt nyújtottam be, helyenként egész paragrafust fogalmaztam át olyan formában, hogy értelmében azonos maradt az eredetivel, de mégis valahogy egy törvényhez méltó formába igyekeztem hozni. Nagyon örülnék annak, hogyha a kormány kodifikációs appará tusa egy kicsit emelne a törvényelőkészítés színvonalán, mert nemcsak az egészségügyi törvényben, hanem nagyon sok törvényben tapasztalható mostanában ez az elképesztően slendrián fogalmazásmód. Két pontra szeretném felhívni az előterjesztő és a képviselő társak figyelmét. Két olyan pontra, ami korábban felvetődött, részben az alkotmányügyi bizottságban, részben pedig már itt a Házban is a vita során. A reprodukciós eljárások során az embrióval végzett reprodukciós eljárásban nincs egyértelműen megfogalmazv a a törvényben, hogy egy pártól hány embrió adományozható. Ez az alkotmányügyi bizottságban mint probléma felmerült. Én készítettem erre egyféle módosító javaslatot. Nyilván a bizottsági ülésen még módunk lesz arra, hogy megbeszéljük, vajon valóban úgy jóe, ahogy én ezt itt megfogalmaztam, de ahogy a mesterséges megtermékenyítés, az ivarsejtadományozás esetén egyértelműen előírás, hogy csak négy alkalommal használható fel azonos személytől, én azt gondolom, hogy embrióadományozás esetén is teljesen egyért elmű előírásokra van szükség. (21.40) A másik egy nehéz probléma, ám azt hiszem, valamilyen minimális kötöttséget tennünk kellene, hiszen Surján képviselő úr elmondta itt az általános vitában, és volt egy módosító indítványa is, amit az előterjesztő nem tá mogatott, hogy abban az esetben, ha többes terhességről van szó, akkor a törvény előírja, hogy az anya életét vagy testi épségét nem veszélyeztető kihordás érdekében a többes terhességben is csökkenthető az embriók, illetve a magzatok száma. Nos, azt gondo lom, hogy ez az általános megfogalmazás még azt is lehetővé teszi, hogy a teljesen általánosnak tekintett, sima ikerterhesség esetén ez a kérdés felmerüljön. Azt gondolom, hogy legalább ezt a minimális megszorítást be kellene tennünk a törvénybe. Én most e gy ilyen értelmű csatlakozó módosító indítványt nyújtottam be. Úgy gondolom, a bizottsági ülésen még lesz módunk arra, hogy - ha tudnak jobb megoldást - tovább finomítsuk ezt a kérdést is. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Me gadom a szót Schwarcz Tibor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. SCHWARCZ TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Az együttes ajánlás 163. pontjában megfogalmazott dajkaterhességről szóló paragrafushoz szeretnék ho zzászólni.
