Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 15 (297. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
319 Ez az, amit ez az előterjesztés megpróbál orvosolni. Vannak persze lutfballonok, p olitikai röppentyűk és petárdák, amik időnként a másik oldalról elő szoktak fordulni, azok viszont megoldási javaslatot erre ez idáig nem adtak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólásra kért szót Orosz Sándor, az MSZP képviselője. Megadom a szót. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Talán vissza is léphettem volna, hiszen mondandóm lényege éppen az volt, amit Kis államtitkár úr elmondott. Végül is úgy korlátokat szabni, hogy nem gondoskodunk a korlát ok ellenőrzéséről, ez az útja annak - és ezt hozta létre a hatályos földtörvény , amikor kialakulhatnak az úgymond zsebszerződések. Arról, hogy ennek a semmissé nyilvánítási eljárása milyen, az előbb szó volt. Az az ellenőrzési - és több oldalról érdekelt ségi alapon bebástyázott - rendszer, amivel ez a földtörvényjavaslat a földhasználatot illetni kívánja, nyújt majd alkalmat arra, hogy a mindenkori kormány pontosan tudja, hogy kik használnak földet, és ha valós alapjuk van azoknak az elképzeléseknek, amik et Gyimóthy képviselőtársam is csak úgy mondogat, nyilván a kormánynak is ezzel nyílik meg a lehetősége arra, hogy föllépjen ezekkel a jelenségekkel szemben. Természetesen ezek az új ellenőrzések és az előző törvényből kimaradtak pótlása egyáltalán nem azt célozzák, hogy legitimálják ezeket a szerződéseket, sokkal inkább azt célozzák, hogy ha valóban vannak, azok semmisségét állapítsák meg, és valóban azok használják ezek után a földet, akiket az illet. Még egy megjegyzés: rendszeresen példálódznak itt opci óval. Egyáltalán nem lenne baj, ha képviselőtársaim alaposan végignéznék az opció szabályait, mert akkor pontosan tudhatnák azt, hogy adott esetben gazdálkodó szervezet opciós szerződésére ez a megjegyzés, amit Gyimóthy képviselőtársam megfogalmazott, egés zen egyszerűen nem áll. Hiszen a gazdálkodó szervezet opciós szerződése éppen arra ad lehetőséget annak a szervezetnek, hogy megnevezze azt a személyt, adott esetben természetesen a magánszemélyt, aki a vétel jogával élhet. Úgy gondolom tehát, hogy pontosa n kell idézni ebben a Házban a jogszabályokat, és akkor talán sikeresebbek lesznek az új törvényeink is. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Szintén kétperces hozzászólásra kért szót Gyimóthy Géza képviselő úr a Független Kisgazdapárt részéről. Megadom a szót. GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mészáros képviselő úr említett egy esetet. Tisztelt Kis Államtitkár Úr! Ön mint a frakciótársa adott nekünk, ellenzéknek tanácsot, hogy mit ké ne csinálni. Azt javasolom önnek, tisztelt államtitkár úr, hogy akkor a frakciótársának mondja meg, hogy határidő nélkül támadja meg ezt a dolgot s a többi. Különben, amiről beszéltünk: még egyszer mondom, hogy a cégbíróságokon a rendelkezési jogot nyilván - mivel a részvények többségét nagyon sok mezőgazdasági gazdasági társaságnál megszerezték - már most megszerezték a külföldiek. A következő tényre hívom fel a figyelmet, tisztelt Orosz képviselő úr. Ha még több társaságnak engedjük meg - mert logikus, ho gy ha a földtörvényt az önök szája íze szerint módosítaná a parlament , akkor még több szövetkezet alakulna át gazdasági társasággá, de még több szövetkezet vásárolna földet, és azokon a helyeken nagyon sok gazdasági társaságban a külföldiek részvény- és tulajdontöbbséget szereznének, és a magyar termőföld fölötti rendelkezési jog egyértelműen
