Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 17 (322. szám) - A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
3105 Sok esetben előfordult, hogy a döntés előkészítése során a gazdaságossági szempontok mellett legalább annyira meghatározó volt a szociológiai, a demográfiai tényezők figyelembevétele. Jelentős kérdés volt a költségek megoszlása a társulás tagjai között. A tagok többnyire méltányolták a résztvevő önkormányz atok eltérő pénzügyi helyzetét, anyagi lehetőségeit, mértékét. Főleg a csekély lakosságszámú településeken váltott ki vitát a költségek megosztása. E településeknél ugyanis méltánytalan helyzet is kialakulhatott, ha az általánosan elfogadott mód szerint a lakosság számának arányában határozták meg a szolgáltatások ellenértékét. E vitáknak a feloldása, rendezése is elhúzódhatott, hiszen a végső soron igénybe vehető eszköz, a bírósági döntés ugyan jogilag rendezte a helyzetet, de az önkormányzatok társulási s zándékát nem segítette elő. (20.10) A társulási rendszer alapkérdése, a társulások gazdasági ösztönzése, a szakmailag szükségesnek mutatkozó önkormányzati társulások elterjedése a legeredményesebb a közgazdasági ösztönző rendszer kialakításával tehető még teljeskörűbbé. A jelenleg funkcionáló pénzügyi ösztönzések a körjegyzőségek támogatását, valamint az egyes támogatások odaítélésénél a közös intézményfenntartást preferálják. A jogalkotónak elsősorban a későbbi törvényhozás során kell keresnie azokat a for mákat, amelyekkel az önkormányzatok együttműködése még hatékonyabbá tehető. Ennek indokoltságát mutatja az is, hogy a pénzügyi támogatási eszközök igénybevételével a települések szélesebb körben vállalják az együttműködést, másrészt a feladat ellátásának s zakmai színvonala is emelkedik, és emelkedik az önkormányzatok által biztosított közszolgáltatások színvonala is. Röviden hadd szóljak még az együttműködési tapasztalatok keretén belül a körjegyzőségekről. Az ezer lélekszám alatti települések nagy része - részben emocionális indokok miatt - a társult forma helyett az önálló polgármesteri hivatal létrehozása mellett döntött. Közigazgatási szempontból hatékonyabb és szakszerűbb feladatellátást tud biztosítani a település abban az esetben, ha az igazgatási fel adatok ellátását, az önkormányzati döntések előkészítését közös hivatal útján látja el. E szakmai érdek mellett azonban a döntés meghozatalát a településeknél egyes esetekben az is motiválta, hogy az önkormányzatiságot az önálló polgármesteri hivatal létév el azonosították. Ezek az indokok természetesen érthetők. Szükséges azonban, hogy a kölcsönös előnyöket, az igazgatásszervezési és közigazgatási hatékonyságot preferálja a jogalkotó. Ennek jelenlegi formája a körjegyzőségeket megillető állami támogatás, va lamint a körjegyzői pótlék. A statisztikai adatokat figyelembe véve megállapítható, hogy a körjegyzőségek számának csökkenése ugyan megállt, sőt - ha csekély mértékben is, de - növekedést mutat. A jelenlegi szabályozás szerint közös képviselőtestü letet hozhat létre két vagy több települési önkormányzat képviselőtestülete szabad elhatározás alapján. A közös képviselőtestület alakításának motivációja az, hogy a települések részben vagy egészben egyesíthetik költségvetésüket, és ezzel több anyagi fo rráshoz jutnak, természetesen a kölcsönös érdekek figyelembevételével. E társulási formánál jellemző az is, hogy intézményeiket és a polgármesteri hivatalt is közösen működtetik. A közös képviselőtestület mint elnevezés azonban sok települést visszariaszt attól, hogy ezt a társulási formát válassza. A tartalomnak jobban megfelelő, az együttműködési készségre utaló elnevezésre tesz javaslatot a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítására benyújtott javaslat akkor, amikor a közös képviselőtestület he lyett a társult képviselőtestület intézményéről rendelkezik. A helyi önkormányzatokról szóló törvény társulási fejezete az együttműködés tárgyát figyelembe véve határozza meg a nevesített társulási formákat. A javaslat ezzel szemben az önkormányzatok együ ttműködési kapcsolatainak intenzitásához, az együttműködési fokozatok erősségéhez mérten határoz meg szabályokat a társulási megállapodások típusainak meghatározásával.
