Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 17 (322. szám) - A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
3104 általuk elfogadott keretek között a függetlenségüket megőrizzék, és akaratukat érvényesíthe ssék. Jogi védettséget kap a bevitt és a működés során szerzett vagyon. Végül ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy a tervezet keret jellegű, amelyet tartalommal - mint említettem - részben az önkormányzatok, részben az ágazati törvény kell hogy megtölts enek. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását. Szólásra következik Bernáth Varga Balázs képviselő úr, a Független Kisgazdapárt részéről. Megadom a szót Bernáth Varga Balázs képviselő úrnak. DR. BERNÁTH VARGA B ALÁZS (FKGP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyalás alatt lévő törvénytervezet célja így fogalmazódik meg: a helyi önkormányzatok társulási rendszerének kibontakoztatása és szélesebbé tétele. Az eddigi hozzászólások alapján is több k épviselőtársam említette azt a körülményt, hogy az önkormányzati rendszerünk sajátossága, a széles feladatkörű települési önkormányzatok létrejötte és a kisebb teljesítőképességű önkormányzatok feladatellátási színvonalának emelése. Ezzel egyet is lehet ér teni. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvényjavaslat kiszélesíti a helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozó jogi szabályozás kereteit. Álláspontom szerint ezzel nem sérülhet meg az önkormányzatok szabad elhatározásán ala puló társulás elve, azonban jogi garanciákat biztosít a társulások működéséhez. A szabályozás indokoltságát elsősorban a helyi önkormányzatok igénye alapozza meg, illetve határozza meg mint erre számos szakmai és önkormányzati fórum rámutatott, a szabályoz ásra szükség van annak érdekében, hogy a gyakorlatban felmerült kérdésekre törvényi szintű garanciát kapjanak az önkormányzatok. Az önkormányzatok együttműködésének gyakorlati tapasztalatait vizsgálva megállapítható, hogy a jelenleg működő önkormányzati tá rsulások döntő része hatósági feladat ellátására irányuló, hatósági igazgatási társulás. Emellett jelentős az intézményirányító társulások száma, amely az együttműködő önkormányzatok számát tekintve közel egyharmadát teszi ki. Csekély számú az önkormányzat i törvényben nevesített közös képviselőtestület létrehozása. A nevesített társulási formák mellett jelentősek azok az önkormányzati együttműködési formák, amelyek bizonyos közszolgáltatások együttes biztosítását, illetve megvalósítását célozzák. Ezek közö tt említhető a kommunális feladatok ellátására, a szemétszállításra, ívóvízellátásra vagy a meghatározott fejlesztési cél, például gázvezeték, úthálózat fejlesztésére irányuló társulások, területfejlesztésre a kistérségi társulások. A hatósági igazgatási t ársulások egyes államigazgatási ügyek szakszerű elintézését szolgálják, a képviselőtestületek az együttműködés tartalmát kétféle módon határozzák meg a gyakorlatban: az esetek többségében a döntést, míg más esetekben csupán a döntés előkészítését utalták a társulás hatáskörébe. Nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy a hatósági igazgatási társulások működése során növekedett a polgármesteri hivatalok eszközellátottsága, egységesebb jogalkalmazói gyakorlat alakult ki, és a hivatalon belüli vezetési, mun kaszervezési megoldások is mindinkább figyelembe vették a szakmai hatékonyságot. A ritkán előforduló, különös szakértelmet igénylő ügyek előkészítése, a döntés megalapozott kialakítása érdekében nem ritkán előfordul, hogy szakértő egyedi közreműködését vet ték igénybe a döntést hozó szervek. Az intézményirányító társulások működésének tapasztalatai azt mutatják, hogy a települési önkormányzatok képviselőtestületei nem minden esetben választották ezt a társulási formát, bár a közszolgáltatás biztosítása, a l akosság érdeke ezt indokolta. A döntést elsősorban a pénzügyi, gazdasági feltételek, az adott település fejlesztési lehetőségei és nem utolsó sorban a lakosság szükségleteinek a kielégítése határozza meg.
