Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 11 (321. szám) - A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án aláírt megállapodás megerősítéséről szól... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - IVÁNYI TAMÁS (SZDSZ):
3002 Köszönöm szépen. (Szórvá nyos taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Orosz István képviselő úrnak, MSZP. DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bauer képviselő úr fejtegetéseinek van egy nagyon lényeges mozzanata, amit érdemes közelebbről megvizsgálni. Ennek a fejtegetésnek egyik kiindulópontja az, hogy az állam és egyház szétválasztása, ami a magyar alkotmányban szerepel, magasabbrendű valami, több, mint a gondolat, lelkiismereti és a vallásszabadság. (Zaj, közbeszólások a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Képviselőtársaim! DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvalóan akkor én rosszul hallottam, de a fejtegetéseknek egy hosszú szakasza erről szólt, hogy miért jobb az, hogyha a kettő együtt benne van, te hát nemcsak az, hogy lelkiismereti, vallás, gondolatszabadság, hanem az is, hogy az egyház az államtól elválasztva működik. És állandóan visszatér az ő gondolataiban és okfejtésében az államegyházakra vonatkozó megállapítás. Én szeretném azt mondani, hogy az államegyház nagyon is történeti, és hozzáteszem: középkori fogalom. Olyan középkori fogalom, amellyel azt kell megkérdeznem: lehete akkor érvelni, amikor a gondolat, vallás- és lelkiismereti szabadság alkotmányosan biztosítva van? Tudniillik az állam vallás olyan jogokat jelent más vallásokkal szemben, amelyek más vallások képviselőit nem illetik meg. Hogy egy példát hozzak történészként, és akkor világos lesz, hogy mit jelent az államvallás: Magyarországon a XVIII. században a katolicizmus államvallás volt. Ez azt jelentette a Carolina resolutio szerint például, hogy a református tisztségviselőknek esküt kellett tenni a szentekre, Szűz Máriára, és minden másra, és ha nem tették meg, akkor nem voltak állami hivatalnokok. Ettől volt többek között a katol ikus vallás államvallás. Mindaz, ami a XIX. században történt... - annak ellenére, hogy Magyarország lakosságának a többsége katolikus maradt a XIX. században, mindazokat a megkülönböztető elemeket, amik a katolikus vallás számára az előnyöket biztosítottá k, a polgári állam leépítette; de nem az egyház és az állam szétválasztásának a jegyében, képviselő úr, hanem a gondolat, a lelkiismereti és a vallásszabadság jegyében. Tehát számomra, azt kell mondanom, bármennyire is két fogalom szerepel az adott összef üggésben, mégiscsak az alapvető emberi jog a gondolat, a lelkiismereti és a vallásszabadság. És ha nem ebből indulunk ki, akkor bizony el lehet jutni olyan következtetésekre, amelyekre az én megítélésem szerint képviselő úr eljutott, és talán nem biztos, hogy helyesen jutott el. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ki kíván kétpercest? - mert rengeteg név van a monitoron. Megadom a szót kétperces hozzászólásra elsőnek Iványi Tamás képviselő úrnak. IVÁNYI TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Megmondom őszintén, hogy én egy picit elbizonytalanodtam itt egy kérdésben, és ennek az elbizonytalanodásomnak az az oka, hogy nem vagyok nemzetközi jogban járatos képviselő. Ezért tulajdonképpen szeretném, ha valaki me gvilágítaná számomra, hogy egyáltalán az Apostoli Szentszékkel kötött szerződés a szó igazi értelmében tekinthetőe nemzetközi szerződésnek. A problémámat az okozza tulajdonképpen, hogy tudjuk, itt a Vatikán, a Szentszék esetében az egyháznak és az államna k valami sajátos összefonódásával állunk szemben, a szerződést ebben az
