Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 11 (321. szám) - A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án aláírt megállapodás megerősítéséről szól... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP):
2999 kettő nem ugyanaz , akkor egy olyan egyházfinanszírozási megoldás lehet csak modell értékű, amelyik ezzel van összhangban. Egy olyan egyházfinanszírozási megoldás, amelyik nincs összhangban az állam semlegességének elvével, ami állam és egyház elválasztásából következik, nem lehet modell értékű olyan ország és olyan országok számára, amelyek az állam és egyház elválasztását a maguk alkotmányába iktatják. Nem lehet modell értékű a térség többi országa, Csehország vagy Szlovénia számára sem, amelyek arra törekszenek, hogy az állam és egyház elválasztásának alapján álljanak. Egyetlenegy olyan kérdést - mindjárt eljutok érvelésem végéhez - szeretnék még csak említeni, ami sokszor értetlenséget is kiváltott a vitában. Én ugyanis azt írtam és mondtam már korábban is, hogy az álla m és egyház elválasztása, az állami semlegesség az egy szigorúbb követelmény, mint maga a vallásszabadság elve. Sasvári Szilárd a beszédében is említette - anélkül, hogy engem említett volna , hogy nem fogadja el, nem érti ezt a megkülönböztetést. Mit jel ent ez? Magának a vallásszabadságnak az elve annyit jelent, hogy az állam tudomásul veszi, hogy mindenki maga választja meg a hitét és a meggyőződését, és semmiféle retorziót és üldözést nem jelent, ha valaki más hitet képvisel, mint amit, mondjuk, az álla m jónak látna. De léteznek olyan, államegyházi berendezkedésű országok, ahol az állam különbséget tesz az egyházak között: van az állam által jobban szeretett egyház meg kevésbé szeretett egyház; de semmiféle üldözést nem jelent az a deviancia, hogy valaki nem anglikán Angliában, hanem bármilyen más egyház híve; semmiféle gátat nem jelent ez, akár miniszterelnök is lehet egy baptista vagy egy zsidó - de azért az állam szívéhez közelebb áll az anglikán vallás. Egy, a toleranciát oly mértékben kifejlesztett t ársadalomban, mint az angol, ez bőven elmegy, hogy van egy kiemelt egyház, de azért a vallásszabadság sértetlen. De azt mondom, ennél egy szigorúbb követelmény az, amikor ezen túlmegyünk, és azt mondjuk, hogy az állam számára minden hit és vallás és feleke zet egyenlő. Azt gondolom, hogy egy olyan országban, ahol vallási sokféleség van, ahol vallásháborúk, vallási hitharcok voltak, és ahol ennek a meghaladása érdekében az alkotmány rögzíti állam és egyház elválasztását - amit más demokráciákban nem rögzít, m int erre a '91es vitában Tamás Gáspár Miklós felhívta valamennyiünk figyelmét , egy ilyen országban más lehet a modell értékű, mint olyan országokban, amelyek nem képviselik az állam és egyház elválasztásának az elvét. Ezé rt tartom nagyon fontosnak, hogy világosan lássuk azt, hogy nem indokolt modell értékűként, mások által követendő példaként büszkélkedni egy olyan modellel, ami Magyarországnak, a magyar alkotmánynak, a magyar történelemnek, a magyar társadalom elvárásaina k és igényeinek sem megfelelő modell. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Gellért Kis Gábor képviselő úrnak, MSZP. GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Két percben szeretnék reagálni az elhangzottakkal kap csolatosan két dologra. Az egyik igazán ügyrendi természetű volna, hiszen azok az érvek, amelyekről Bauer Tamás most beszélt, más szövegösszefüggésben, esetleg más intonációban elhangzottak korábban a szentszéki megállapodás részletes vitájában. Természete sen elismerem, hogy a szentszéki megállapodás összefügg az egyházfinanszírozási csomag egészével, itt azonban - a Házszabályunknak megfelelően - ennek a tartalmi részeiről kellett volna beszélni. Ami pedig az alkotmányos kifogásokat, aggodalmakat, észrevé teleket illeti, nagyon sokféle modell létezik azon kívül is, amit Bauer Tamás elmondott. Csak a skandinávokra utalok, ahol az evangélikus az államvallás, és ettől még a világon senki nem vonja kétségbe, hogy van vallási tolerancia, pluralizmus. Tehát önmag ában az a tény, hogy milyen a berendezkedés, nem ad választ
