Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 11 (321. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS, a számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének előadója:
2920 Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Én is köszönöm. Megadom a szót dr. Sepsey Tamásnak, aki a kisebbségi véleményt ismerteti. (11.30) DR. SEPSEY TAMÁS , a számvev őszéki bizottság kisebbségi véleményének előadója : Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalásakor a déja vu érzése fogott el a számvevőszéki bizottságban. Évek óta ugyanis mindig ugyanazokat a visszatérő problémákat tapasztaljuk a társadalombiztosítási alapok költségvetésének a tárgyalásakor. A kormány javaslata eltér az alapokétól, az alapok azt mondják, hogy jóval kevesebb lesz a bevétel, mint amennyit a kormány előírat számukra, jóval több l esz a kiadás. A kormány határozottan ragaszkodik hozzá, hogy ezek a számok jók és tarthatók. S ezt követően idáig minden évben bekövetkezik az, hogy mégiscsak a pénztáraknak volt igazuk, vagy azoknak a szakembereknek, akik azt mondták, hogy a bevételek nem fognak teljesülni, a kiadások pedig sokkal magasabbak lesznek; és az Országgyűlés minden évben kénytelen volt pótköltségvetést alkotni. A számvevőszéki bizottság - súlyánál fogva a kisebbség - úgy gondolta, hogy jelezni kell a kormánynak, itt a politikai felelősség kérdése már nem merülhet föl, szakmailag kell nemet mondani ennek a törvényjavaslatnak az általános vitára alkalmasságára. Így lehet egyesegyedül képviselőknek érzékeltetniük azt, hogy nincsenek megelégedve azzal a kormányzati pénzügyi tevékeny séggel, amellyel a kormány az alapok költségvetésével foglalkozik. Meg kell köszönnöm a számvevőszéki bizottság kisebbségi véleménye előadójaként a Számvevőszéknek azt a nagyon alapos munkát, amellyel átnézte ezt a költségvetési törvényjavaslatot. Igen nag y sajnálattal kellett tapasztalni, hogy a kormány nem adott számot arról, hogy mi az indoka annak, mi a lényeges indoka annak, hogy az önkormányzatok által beterjesztett javaslattól eltér a kormánynak a javaslata. A számvevőszéki bizottság évek ó ta vitatkozik arról, hogy indokolte a két, jellegében eltérő alap költségvetéséről egy törvényjavaslatban való döntés. Sokkal megfontoltabbnak és alaposabbnak tartanák a számvevőszéki bizottságban, hogyha az alapok költségvetéséről különkülön törvényjava slatot terjesztene be az Országgyűlés, és különkülön kellene erről vitatkozni. Ennek a törvényjavaslatnak igen komoly hiányossága a vagyongazdálkodással kapcsolatos ködösítés. Azért használom ezt a szót, igen tisztelt képviselőtársaim, mert ha a kormány s a kormánytöbbség rákényszeríti az önkormányzatokat a vagyon felélésére, akkor ez egy olyan rövid távú vagyongazdálkodást jelent, amelynek a végső eredménye igen hamar be fog következni. A vagyonfelélés után nem lesz miből gazdálkodni az önkormányzatoknak, és akkor igen nehéz lesz soksok millió magyar állampolgár elé odaállni, hogy eddig tartott a vagyon, ettől fogva be kell szüntetni az alapoknak a különféle kifizetéseket. A behajtási rendszer teljes felülvizsgálatára tesz az Állami Számvevőszék javaslato t. El kell gondolkodnunk azon, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy ha a behajtás eredményességétől várja a kormány, hogy részben a bevételek teljesülni fognak, akkor mi az indoka annak, hogy az Állami Számvevőszék, a Magyar Országgyűlés legfőbb gazdasági, pénzügyi tanácsadó szerve azt a javaslatot terjeszti elő, hogy teljes egészében át kell vizsgálni a behajtási rendszert. Úgy tűnik, hogy akkor a behajtási rendszerrel problémák vannak. A nyugdíjemelésről vagyok kénytelen néhány mondatot még szólni. 21,5 s zázalék a nettó keresetnövekedés. Ehhez képest a nyugdíjak csak 19 százalékkal fognak emelkedni, mert 2,5 százalék az özvegyi nyugdíjak rendezésére szolgál. A Magyar Demokrata Fórum - amelyet én képviselek a számvevőszéki bizottságban - határozott álláspon tja, hogy ezzel megrövidítik a nyugdíjasokat, azokat a nyugdíjasokat, akiknek egyébként többet kellene kapni nyugdíjemelésként; ezért mi azt támogatjuk, hogy 22 százalék legyen a nyugdíjemelés, és ezenfelül legyen mód és lehetőség az özvegyi nyugdíjaknak a rendezésére.
