Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 8 (294. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
30 idejére szól kinevezésük, kinevezésük lejártakor viszont kéthavi végkielégítésre tarthatnak igényt. Annak természetesen nincs akadálya, hogy kinevezésüket ismételten meghosszabbítsák . Egyébként minden más szempontból egy tekintet alá esnek a köztisztviselőkkel. A módosítás hasonló szabályokat állapít meg az önkormányzatok képviselőtestülete, bizottsága, illetve a polgármester mellett működő tanácsadók, főtanácsadók esetében is. Egy másik kérdéskör a köztisztviselői összeférhetetlenség kérdésköre. A köztisztviselői összeférhetetlenséget azért kell szabályozni, hogy a közigazgatás pártatlanul és befolyástól mentesen működhessen, illetve ennek feltételeit biztosítsuk. Ugyanakkor sze retném leszögezni, hogy a szabályozás, amelyet most benyújtottunk, továbbra sem kívánja megtiltani igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági tagság vállalását, illetve vezető tisztség viselését gazdasági társaságokban, ezzel szemben viszont a javaslat korlátozá st vezet be arra az esetre, amikor a köztisztviselő által ellátott funkció és a felsorolt tisztség együttes betöltése veszélyeztetné a köztisztviselő befolyástól mentes tevékenységét. Ezekben az esetekben, illetve általában a jövőben vizsgálni kell, hogy e z a bizonyos összeférhetetlenség fennálle, illetve hogy a gazdasági tisztség és az ellátott tevékenység összeegyeztethetőe egymással. Ezt a kérdést mérlegelési jogkörében a munkáltatói jogkör gyakorlója döntheti majd el. Ha nem járul hozzá a tisztség vál lalásához vagy fenntartásához, és a köztisztviselő ennek megfelelően nem szünteti meg az összeférhetetlenséget, jogviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg. Tisztelt Képviselőtársaim! A hatékonyan működő közigazgatás feltétele, hogy a létszám alakulásá t a változó feladatokhoz lehessen kötni. Ez akár - adott esetben egyszerre - nagyobb létszámú köztisztviselői kör elbocsátását is szükségessé teheti. Ezért szabályozni kell a csoportos létszámleépítés feltételeit, már csak azért is, mert az idevonatkozó sz abályok a foglalkoztatási törvényből a munka törvénykönyvébe kerültek át. (17.20) Másrészt azért is, mert rendezni kell a köztisztviselői érdekegyeztető fórum, valamint a helyi közszolgálati érdekegyeztetés szerepét a csoportos létszámleépítésre vonatkozó döntések meghozatalában. Tapasztalati tény, hogy a köztisztviselők létszáma bizonyos esetekben aránytalanul oszlik meg a közigazgatási szervek között, ezért az elmúlt időszakhoz hasonlóan a jövőben is számolni kell kisebbnagyobb létszámmozgásokkal a közig azgatáson belül. Fontos személyzetpolitikai és költségvetési érdek, hogy ezekben az esetekben végkielégítés kifizetésére csak abban az esetben kerüljön sor, ha a köztisztviselő végleg elhagyja a közszolgálati szférát. Azt a célt szolgálja a tartalékállomán y bevezetése, hogy megteremtsük a lehetőséget a köztisztviselőknek a közszolgálaton belül más munkahelyen történő esetleges foglalkoztatásához hozzáteszem, hogy ez a bizonyos belső és egyébként információbázisra épülő úgynevezett állásközvetítés, illetve e nnek időtartama legfeljebb hat hónapig tarthat, ami egyébként megegyezik a ma meglévő felmentési idővel. Abban az esetben, ha ezen időszak alatt nem tudnak állást ajánlani a köztisztviselőnek, akkor részére a végkielégítést ki kell fizetni, abban az esetbe n viszont, ha kap ajánlott állást, ezt azonban nem fogadja el, akkor a köztisztviselői törvény jelenlegi szabálya szerint csupán a végkielégítés felére tarthat igényt. Tisztelt Képviselőtársaim! Az érdemeken alapuló előmenetel lényege, hogy a köztisztvisel ő nemcsak a szolgálati időtől függően, hanem jogszabály vagy a munkáltató által meghatározott feltételek teljesítése esetén is halad előre a pályán. A mérhető érdemnek azonban az átlagoshoz képest kedvezőbb következményekkel kell járnia. Ezért a módosítás megszünteti a szakvizsga általános kötelezettségét, csak azokban az esetekben tartja fenn, ahol a vizsga teljesítése tényleges előmenetelt, hivatali pozícióváltozást jelent. A vizsga letételére ösztönzi az arra nem kötelezetteket a közigazgatási szakvizsga pótlék bevezetése is, amelynek mértéke az illetményalap 50 százaléka lehet.
