Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 10 (320. szám) - Marat Turdibekovics Oszpanov, a Kazah Köztársaság parlamentje elnökének és kíséretének köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DEMETER ERVIN (MDF):
2836 A kormány bizony félreérti a helyzetet, ha úgy véli, hogy a polgárok azt várják, hogy az adóforintjaikból fenntartott rendőrség egy maroknyi, kétségbeesett, igazát kereső nyugdíjas tüntetővel szemben mutasson kíméletlen keménység et. A belügyminisztertől és a rendőrségtől azt várjuk, hogy azokkal szemben legyenek határozottak, akik veszélyeztetik keserves munkával megszerzett értékeinket, akik veszélyes drogokat árulnak gyermekeinknek, akik nap mint nap veszélyeztetik családjaink a nyagi biztonságát, testi és lelki nyugalmát. Kuncze Gábor úr minisztersége alatt a bűnözők arcátlansága és önbizalma legalább annyival növekedett, amennyivel a polgárok törvényességbe vetett bizalma és biztonságérzete csökkent. Köszönöm a figyelmüket. (Tap s az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Demeter Ervin frakcióvezető úr, MDF. Megadom a szót. DEMETER ERVIN (MDF) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Tisztelt Belügyminiszter Úr! "Ezek a rendőrök parancsot hajtanak végre, és nem az ő bűnük, ami itt történik." Ezekkel a szavakkal nyugtatta meg Pongrátz Gergely a felbőszült embereket 1997. november 3án, miután bilincsbe verték, autóba tu szkolták, és az ott jelen levő emberek követelésére, a kezéről levették a bilincset. Hangsúlyozni kívánom, ez november 3án történt, az '56os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján, illetve előző napján. A Magyar Demokrata Fórum egy konzerv atív, hagyományőrző és tisztelő párt, és pontosan tudja, hogy milyen jelentősége van a szimbólumoknak. Tisztelt Belügyminiszter Úr! Micsoda szimbólum az november 3án, hogy Pongrátz Gergelyt az intézkedő rendőrök bilincsbe verik azon a november 3án, amely november 4ét megelőző nap? (Zaj az MSZP padsoraiban.) Mi történt? Mindössze azért, mert sokadmagával fel kívánta emelni a szavát a termőföldtulajdon hazai tulajdonlása mellett. Természetesen ez egy olyan jellegű kérdés, amelyet jogszabályokkal és parlam enti keretek között kell tisztázni és megoldani. S az, hogy ez idáig fajult, úgy gondolom, mindenkinek le kell vonni a tanulságot, és a tisztelt kormányzó pártoknak és önnek is, belügyminiszter úr, meg kell vizsgálni az okát, vajon mi vezetett idáig, hogy nem kizárólag a parlamentben, és nem kizárólag parlamentáris eszközökkel történt ezért a demonstrálás. A kormány a nyáron, a nyári szünetben benyújtotta a földtörvényjavaslatát, amelyet nem vont vissza jóindulatú figyelmeztetések ellenére. Sőt, amikor nép szavazási kezdeményezés indult, olyan eszközökkel próbálta ezt megakadályozni, hogy a maga kérdésével próbálta az állampolgárok által aláírt kérdéseket negligálni, tehát alkotmányos joguk érvényesítésében próbálta akadályozni az állampolgárokat. (15.40) Ez t követően, amikor az Alkotmánybíróság kimondta ezt a verdiktet, utána sem az Alkotmánybíróság ítéletéből következő megoldást választotta, hogy a kérdés népszavazás útjára kerüljön, hanem tovább húzzahalasztja az időt, és még mindig azon mesterkedik, hogy miként lehetne elkerülni a népszavazást. (Dr. Toller László: Ha nem értesz valamit, ne beszélj!) Tüntetést szerveztek, amely tüntetést a rendőrség jogerős határozatban betiltott. Erre 1990 óta nem volt példa, hogy egy ilyen politikai tüntetés betiltásra k erüljön. Az AntallBoross kormány idejében egyetlen tüntetést sem tiltottak be. Három helyszínen került sor összeütközésre a rendőrök és az állampolgárok között: a Hősök terén, a mi információink szerint a Király utcában és a Parlament előtt is - mint ahog y azt több kamera is rögzítette. Nem lehet azt mondani, hogy ezek betiltott tüntetések voltak, hiszen sem a Király utcában, sem a Parlament előtt ilyenről nem volt szó. A Hősök terén azért állítottak elő állampolgárokat, mert magyar zászlót hordtak a gépko csijukon, kitűzték a gépkocsira a magyar zászlót, és azzal a feltétellel engedték el őket, hogy ha leveszik a zászlót, akkor továbbmehetnek. Úgy látszik, a zászló vörös posztónak bizonyult (Dr. Szabó Zoltán:
