Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 10 (320. szám) - Marat Turdibekovics Oszpanov, a Kazah Köztársaság parlamentje elnökének és kíséretének köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
2837 Nem! Pirosfehérzöld, és vászon!) , és állítólag Pongrátz Gergelyt azért vették őrizetbe, mert elsodort egy rendőrt. Ha önök jól emlékeznek, akkor hasonló eset történt már egy országgyűlési képviselővel - bár Pongrátz Gergely esete még nem nyert bizonyítást, és nem ismerte el, mint ahogy a belügyminiszt er úr félrevezetett minket. Abban az esetben, amikor ezt a szocialista képviselő tette, önök nem függesztették fel a mentelmi jogát, rossz példát szolgáltatva ezzel. Úgy gondolom, célszerű ezen is ismételten elgondolkodni. A Király utcában is rendőri össze tűzésre került sor. A járdán menetelő állampolgárokat beszorították a Király utcába, és előállították őket. Majd a Parlament előtt is járdán, idős embereket távolítottak el - erőszakkal - kegyhelyektől. Vajon mit jelent a feloszlatás? Miért kell feloszlatn i járdán lévő embereket? A kamerák tanúsága szerint idős embereket rohamrendőrök vettek közre, sőt, olyan képeket is lehet látni, hogy egy idős asszonyt két rohamrendőr fog közre, de ez a kép a kamerák előtt biztosan teljes mértékben ismert, amikor egy idő s asszonyt két rohamrendőr igen nagy erőkkel megrohamoz (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) - mondhatom, ez becsületére válik a rendőrségnek , vagy pedig az, amikor kihúzott gumibottal kényszerítenek embereket. Tisztelt Belügyminiszter Úr! Úgy gondol juk, hogy ezen a tüntetésen a rendőrség aránytalan eszközöket vetett be. Ez mindenféleképpen elfogadhatatlan számunkra. Úgy ítéljük meg, hogy ennek durva erődemonstráció (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és megfélemlítés vol t a célja, ezért tisztelettel kérjük önt, tegye lehetővé (Az elnök a csengő megkocogtatásával ismét jelzi az időkeret leteltét.) , hogy azokat a felvételeket, amiket a rendőrség készített, a parlamenti képviselők megismerhessék, hogy pontosan tisztába lehes sen (Az elnök folyamatosan csenget.) tenni: mi az oka annak, hogy (A felszólaló mikrofonját kikapcsolják.) ilyen aránytalan és brutális eszközökkel léptek fel. (Közbeszólások az MDF padsoraiból: Húsz másodperc!) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Csak Dávid Ibolya ka p húsz másodpercet. (Derültség. - Taps az MDF és az MDNP padsoraiban. - Rövid szünet után:) Tisztelt Országgyűlés! (Taps az MDF padsoraiban.) Napirend előtti felszólalásra megadom a szót Pusztai Erzsébet frakcióvezetőhelyettes asszonynak, MDNP. DR. PUSZTA I ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 1997. szeptember 16án a Magyar Demokrata Néppárt nevében interpellációt intéztem a népjóléti miniszter úrhoz, megkérdezve, hogy milyen szakmai előkészítés után született a miskolci kórh ázak összevonására vonatkozó kormányhatározat. Különösen azért, mert a '97. április 25én megszületett népjóléti minisztériumi közlemény olyan típusú feltételt nem szabott a pályázat benyújtásához, hogy csak összevont kórházakkal lehet pályázni. Ezek után, augusztus 29én jelent meg a kormányhatározat, amely arról szólt, hogy Miskolc csak akkor pályázhat - tehát el sem indíthatja a folyamatot , ha két kórházát szervezetileg összevonja. Már eleve kérdéses, hogy milyen tervezést mutat ez a folyamat. Hiszen á prilisban megjelenik a Népjóléti Minisztérium közleménye, és augusztus 29én, két és fél hónappal a pályázat beadási határidejének lejárta előtt megjelenik egy kormányhatározat a két kórház összevonásáról. Tisztelt Képviselőtársaim! Most azért kértem szót, mert az azóta eltelt események pontosan bizonyítják, hogy ennek a kormányhatározatnak semmiféle komolyabb előkészítése nem volt. Nem volt a kormányhatározatnak szakmai előkészítése, hiszen a két kórház rekonstrukciójának előkészítése korábban már más szer kezetben megtörtént, be is nyújtották ezt a pályázatot, és a tavaszi népjóléti minisztériumi közlemény szerint nem is kellett volna a pályázatokat megújítani. Ezek után, két és fél hónappal a határidő lejárta előtt, ha most az önkormányzat a kormányhatároz atnak eleget akar tenni, át kell dolgoznia a rekonstrukciós terveket. Vajon készülte számítás arról, hogy ez mennyibe kerül? A kormányhatározat megjelenése óta indult el az a munka, amelyben felmérik, hogy az összevonás különféle módjai egyáltalán hogyan valósíthatók meg, felmérik azt, hogy mi mennyibe