Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 15 (297. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
282 amikor például azt mondta a mezőgazdasági bizottság ülésén, hogy az OECDszerződés semmiféle hátrányos helyzetet, semmiféle hátrányos megkülönböztetést nem jelent a mag yar agrárium részére. Én úgy gondolom, amikor ő ezt elmondta - és rendkívül sajnálom, hogy most sincs itt a parlament üléstermében , akkor egy kicsikét önvizsgálatot is tarthatott volna. Nevezetesen arra gondolok, hogy ennek a parlamentnek van egy olyan b izottsága, amely az európai integrációs ügyek bizottsága nevet viseli, és feladata az, hogy az európai integrációval kapcsolatos különböző szerződéseket és tárgyalásokat parlamenti módszerekkel felügyelje, és amennyiben ott anomáliákat tapasztal, akkor arr a felhívja úgy a kormányzat, mint a parlament figyelmét. Amikor erről a nevezetes OECDegyezményről - amely aláírásra, ratifikálásra került, itt a parlamentben az általános vita és a szavazás megtörtént - a különböző bizottságok előadták a véleményüket, ak kor egyetlen szóval nem említette sem Orbán Viktor, sem az európai integrációs ügyek bizottságának egyetlen tagja sem, hogy bárminemű kifogás lenne ezzel az OECDegyezménnyel kapcsolatban a mezőgazdaság területén. Én úgy gondolom, amikor valamit állítunk, hogy márpedig valaki hibát követett el - megítélésem szerint nem követtünk hibát , az ő állítása szerint hibát követtünk el, ha ő úgy gondolja, hogy hibát követett el, amikor lehetősége lett volna arra, hogy ezt a hibát elhárítsa, akkor szólnia kellett vo lna. Aki akkor nem szólt, az sajnos akkor cinkos volt - az ő állítása szerint. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Gyimóthy Géza képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt, akit Pásztohy A ndrás követ az MSZPből. (16.50) GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amikor a földkérdésről beszélünk, mindig felvetődik a kérdés: kinek az érdeke, hogy a jelenleg hatályos '94. évi LV. számú földtörvényt módosítsák? A kormánypár ti képviselők nagyon gyakran azt a vádat mondják az egységesen fellépő ellenzéknek, hogy azért akarják hatályban hagyni a jelenlegi földtörvényt, mert ez nagyon sok embernek, nagyon sok gazdag embernek lehetőséget ad spekulatív földszerzésre, és amikor maj d nagyon nagy ára lesz a magyar termőföldnek, akkor ők fogják majd eladni külföldieknek. Nézzük végig egy kicsit a rendszerváltozásnak nevezett sajnos nem rendszerváltozást, hanem kormányváltásokat, és azt a lehetőséget, hogy kik gazdagodtak meg, az állami tulajdonból, szövetkezeti tulajdonból kik jutottak előnyhöz! A nyolcvanas évek közepén, ha valaki olvasta a Népszabadságot, már 1985ben is azt írta az akkori egypártrendszer központi lapja, hogy nagyon nagy baj van a mezőgazdaságban, főleg a szövetkezete kkel, a szövetkezetek fele veszteséges, a bővített újratermelésre nem volt lehetőség, és bizony, aki a gyakorlatban dolgozott a mezőgazdaságban, az nagyon jól tudja, hogy '85től a szövetkezeteknek legalább kétharmadában elkezdődött a vagyonfelélés, az ene rgiaárrobbanás, az olajárrobbanás mind begyűrűzött, a mezőgazdaságban nem volt pénz, nem volt olyan mérvű lehetőség, mint amilyen a hetvenes évek elejétől, amikor megindult a külföldi kölcsönfelvétel, ami nemcsak a mezőgazdaságba, hanem más ágazatokba is kellett hogy folyjék. Tehát a bővített újratermelés, a fejlesztés, a beruházások fejlesztése főleg az állattenyésztésben gyakorlatilag nem történt meg. ‘85től gyakorlatilag elkezdődött a mezőgazdasági termelés válsága, ezt mindenki tudja. Tehá t nem a kárpótlás, a '91ben indult XXV. törvény hozta meg '85 után, hat évvel később a mezőgazdaság mélyrepülését, hanem igenis szögezzük le, tisztelt képviselőtársak, hogy már a nyolcvanas évek közepétől megkezdődött a mezőgazdaság válsága. Természetesen Magyarország mellett csak ÚjZéland az az ország, ahol a mezőgazdaságból az elvonás sokkal több, mondhatnám, több a befizetés, mint amit kap támogatásként, és természetesen ez a fő oka a válságnak, nem pedig az egyes emberek - mindegy, hogy szövetkezetben vagy állami vagy akár magánszektorban dolgozik
