Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 15 (297. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ):
281 tulajdonomba kerül". Ezt lehetővé teszi a 2. §, de ugyanakkor nagyon szigorú szabályokat is mellétesz , mert amennyiben a beruházás nem valósul meg a tervezett határidőre, akkor ezt a földet akár árverezés útján is értékesíteni kell, tehát nem marad az ő tulajdonában. Tehát spekulatív céllal ilyen földet, termőföldet nem lehet kvázi kivonás formájában megs zereznie se belföldinek, se külföldinek. Úgy gondolom, a beruházások élénkítésének elősegítése szempontjából ez is egy nagyon lényeges pont. A 3. § foglalkozik a szomszédoknak, a tanyatulajdonosoknak az elővásárlási, előbérleti jogával. Én úgy gondolom, ez a nagyon fontos paragrafus egy pici kis csiszolásra szorul, mert meglehetősen bonyolulttá teszi a gyakorlati életben ennek a működését. Itt az SZDSZ egy módosító indítványt szeretne majd benyújtani, annak érdekében, hogy próbáljuk rugalmasabbá tenni ezeke t a folyamatokat. A negyedik, amit szeretnék még megemlíteni: a bérlőnek és a bérletnek a kérdését, a bérlőnek a helyzetbe hozását és a kiszolgáltatott állapotnak a megszüntetését. Jelenleg nagyon sok esetben az a gyakorlat, hogy 1234, esetleg 5 évre ad ják bérbe a termőföldet magánszemélyeknek, gazdasági társaságoknak és így tovább. Én úgy gondolom, ez nem szerencsés dolog, mert a bérlő ebben az esetben nem abban érdekelt, hogy ezt a termőföldet értékében, művelhetőségében és termőképességében megőrizze, hanem abban érdekelt, hogy minél gyorsabban próbálja meg a nyereséget realizálni, tehát kizsarolja a földet. Ezért rendkívül fontos az, hogy olyan lehetőséget biztosítunk, amely - a javaslat - nem 10 évig, hanem 40 évig maximálja a bérleti lehetőséget, te hát okszerűen hosszan tud gazdálkodni a bérlő ezzel a földdel. Úgy gondolom, ez is egy rendkívül fontos kérdése ennek a törvényjavaslatnak. Nagyon sokszor, képviselőtársaim, Torgyán képviselő úr több alkalommal nyújtott be különböző országgyűlési határozat i javaslatokat a zsebszerződések kérdésében; úgy gondolom, valós problémát feszegetett ezekben a dolgokban akkor, amikor felvetette, hogy ilyenek léteznek. Csak ezeknek a - hogy is mondjam - nem zsebben való tartása, ennek a törvényi megoldása meglehetősen nehézkes. Ez a törvényjavaslat ebben a kérdésben is egy bizonyos mértékű előrelépést eredményez, két pontban is. A 6. § azt mondja, hogy a használati jogot igazolnia kell a használónak. Ez nagyon fontos eleme a földhasználatnak és a földtulajdonlásnak, me rt ekkor ki fognak derülni azok a problémák, amelyek az úgynevezett zsebszerződésből adódnak. De ez a törvényjavaslat túlmegy még ezen a ponton, tehát még szigorúbbá próbálja tenni a szankcionálást a 12. §ban, amikor azt írja elő, hogy a haszonbérletet be kell jegyezni, tehát nyilvánossá kell tenni, világossá kell tenni mindenki előtt azt, hogy ki milyen módon használja ezt a földet. Úgy gondolom, ez bizonyos mértékben a zsebszerződések láthatóvá tétele irányába mozdítja el a folyamatot. Úgy gondolom, a 10 . pont a meliorációs kérdésekben is nagyon komoly előrelépést jelent. Kedves Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, nagyon sok olyan kérdés merült fel az elmúlt héten az általános vitában, amelyekről lehetne vitatkozni. Lehetne vitatkozni Orbán Viktornak azon az állításán, amelyben azt állította, az eddigi szabályozás tulajdonképpen teljes egészében megakadályozta azt, hogy külföldiek tulajdonába kerüljön a termőföld. Én azt hiszem, hogy itt nem kell különösebben ragozni azt a kérdést, hogy körülbelül 5060 eze r hektár olyan termőföld van Magyarországon, amely 1994ig legálisan került külföldiek tulajdonába, akár vásárlás formájában magánszemélyek vagy gazdasági társaságok részéről, vagy kárpótlás során - legálisan. Természetesen rákényszerítettük a parasztságot és a vevőket arra, hogy zsebszerződésekkel - és nemcsak külföldiek, hanem belföldiek is zsebszerződések formájában - próbáljanak valamilyen termőföldpiacot kialakítani. Én úgy gondolom, nagyon szerencsétlen dolog, hogyha mi azt az állapotot tartjuk fenn, amely csalásra ösztönzi a piaci szereplőket, és arra, hogy ne tiszta, átlátható módszerekkel folytassák azokat a piaci folyamatokat, amelyek mindannyiuk érdeke. Még egy kérdésre szeretnék reagálni: amikor Orbán Viktor azt az állítást taglalta itt a parlame ntben a múlt kedden, hogy a kormány becsapta az országot, becsapta a parlamentet akkor,
