Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 8 (294. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
29 Az ülés napirendjének elfogadása ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik ma kezdődő ülésünk napirendjének megállapítá sa . A házbizottság az Országgyűlés ülésének napirendjére, a tanácskozás időtartamára, a felszólalási időkeretekre és az előterjesztések együttes tárgyalására vonatkozó ajánlását kézhez kapták képviselőtársaim. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy egyeté rte a házbizottság ajánlásával. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a napirendi javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy szünetet nem tartunk, és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításával folytatjuk ülésünket. Az ülés vezetését átadom Kóródi Mária alelnök asszonynak. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.) (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke fogl alja el.) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést T/4716. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Kuncze Gábor belügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. KUNCZ E GÁBOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója : Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! A köztisztviselők jogállásáról szóló '92. évi XXIII. számú törvény - köztisztviselői törvény - hazánkban is megteremtette a jogi alapjait a fejlett országokban leginkáb b elterjedt modern, karriertípusú közszolgálati rendszernek. Az állami tulajdon lebontása gyökeres változásokat igényelt a foglalkoztatás területén is, amelynek eredményeként már törvényi szinten vált el a közjogi alapú szabályozás a piaci viszonyokhoz iga zodó, munkajogias szabályozástól. A Ktv. hatálybalépése óta eltelt öt év igazolta, hogy a végrehajtói hatalom gyakorlásában közvetlenül közreműködő közigazgatási szervek köztisztviselőinek jogállását önálló törvénnyel kell szabályozni, mert csak ily módon lehetséges a kormány közigazgatási, személyzetpolitikai szempontjait megfelelően érvényesíteni. A következőkben röviden szeretném ismertetni a törvényjavaslat néhány fontosabb változtatási szándékát. Az első kérdéskör azon probléma megoldása, hogy miként t örténjen annak a személyi körnek a cseréje, váltása, amely közvetlenül a politikusokhoz kapcsolódik, amely emiatt a politika bizalmát élvezi, abban az esetben, ha a politikai erőviszonyokban változás áll be. Ezen személycseréket ugyanis a jelenlegi szabály ozás mentén nem lehet aggályoktól mentesen kezelni, legfeljebb erőltetetten vagy pazarlóan, tetemes végkielégítéseket kifizetve; mindezt annak ellenére, hogy ezen köztisztviselők esetében nem egy élethivatás megszakadásáról van szó. A most beterjesztett tö rvényjavaslat ezeket a köztisztviselőket fő szabályként továbbra is köztisztviselőknek tekinti ugyan, azonban speciálisan szabályozza kinevezésüket és a jogviszonymegszűnésüket; speciálisan, bár egyébként az OECDországok többségének gyakorlatához hasonlóa n, hiszen határozott időre, a kormány, illetve a miniszter megbízatásának
