Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 15 (297. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ):
280 Úgy gondolom, hogy ezen túlmenően nagyon fontos az, hogy a f alu érdeke szempontjából ne elsősorban arról beszéljünk, hogy külföldi vagy belföldi, hanem arról beszéljünk, hogy a falu érdekeit szolgáló, a termelést akaró és a termelést művelő tőke és tevékenység folyjon a faluban, és a spekulatív tőke, az elsősorban nem mezőgazdasági termelést akaró tőke - függetlenül attól, hogy az belföldi vagy külföldi - lehetőleg minél kisebb számban kerüljön be a magyar mezőgazdaságba. Úgy gondolom, hogy amikor arról beszélünk - és nagyon sokszor elhangzott ez itt, a parlamentben , hogy márpedig külföldiek ne szerezhessenek termőföldtulajdont, akkor érdemes megnézni az eredeti törvénynek ezt a passzusát, amely a 3. § c) pontjában szó szerint így szól: "Külföldi az a magánszemély, a nem magyar állampolgár - kivéve a bevándorolt va gy menekültként elismert személy." Mi következik ebből, képviselőtársaim? Magyarországon általában magyar állampolgárok laknak. A világban nagyon sok magyar él, és több tízezer - sőt egyes becslések szerint százezernél is több - magyar vagy kettős állampol gárságú ember él, akik már évtizedek óta élnek külföldön vagy esetleg már nem is Magyarországon születtek; az ő gazdasági érdekeik valószínűleg nem esnek egybe bármelyik település mezőgazdaságból megélni kívánó lakosaival. Ezek a tízezrek, ezek a százezrek ennek a paragrafusnak megfelelően minden további nélkül földtulajdonhoz juthatnak Magyarországon. De továbbmegyek ennél! Ebben a paragrafusban az is benne van, hogy aki bevándorol vagy akit Magyarországon menekültként elismernek - Zimbabwe, Bosznia és így tovább, sorolhatnám , ezek az emberek is vásárolhatnának Magyarországon termőföldet. Ugye, nem valószínű, hogy annak a faluközösségnek az érdekeit szolgálja majd ez a földvásárlás? Holott azok a magyarok - nagyon sokszor mondják azt ellenzéki képviselőtá rsaim, hogy a magyar föld igenis csak magyar kézben maradhat , akik, mondjuk, a határainkon kívül rekedtek és több millióan vannak, azok csak öt vagy hat év múlva nyerhetik el az állampolgárságukat, magyarok lévén Magyarországon nem szerezhetnek termőföld et. (16.40) Úgy gondolom, hogy ilyen alapon kettéválasztani, szétválasztani a kérdést, nagyon nehezen értelmezhető. Érdemes megvizsgálni azt is, hogy kinek használ a jelenlegi állapot. A jelenlegi állapot, én úgy gondolom, azoknak használ, akik olcsón akar nak még földet vásárolni, mert hiszen ha kizárjuk a konkurenciát a földvásárlási lehetőségből, akkor a földnek az ára olcsó lesz, és akkor még olcsón lehet földet vásárolni. Olcsón akar földet vásárolni természetesen az az ember, aki mezőgazdaságból szeret ne megélni, van neki egy picike kis tőkéje, és szeretné bővíteni a gazdaságot - tiszteletre méltó, támogatandó ez a réteg. Van egy másik csoportja a földvásárlóknak - és ők sokkal többen vannak , akik elsősorban spekulatív módon, spekulatív céllal szeretn ének földet vásárolni, és én úgy gondolom, nem biztos, hogy ezeknek a magánszemélyeknek a földvásárlása fogja megoldani a magyar agrárgazdaságon belül azt a kérdést, hogy igenis a földnek valós piaci értéke legyen. Ezért mi úgy gondoljuk, rendkívül fontos az, hogy egyrészt a tulajdonnal szabályozott módon való gazdálkodást lehetővé tegyük a földpiacon is, és ne legyünk XX. század végi Werbőczyek, hogy röghöz kötjük a magyar parasztot, hanem lehetőséget adunk neki arra, hogy amennyiben ő úgy gondolja, hogy a tulajdonával mint piaci áruval akar a piacon élni, akkor erre lehetősége legyen, és ne csak a saját, hanem a magyar mezőgazdaság érdekében is tehesse ezt. De ezen a problémán túlmenően szeretnék foglalkozni azzal is - mert e kérdést, úgy gondolom, a vita túldimenzionálta , hogy melyek azok a kérdések, amelyekkel még foglalkozik ez a törvényjavaslat, mert nemcsak erről szól ez a törvényjavaslat. Arról is szól például a 2. § - amelyik próbálja megkönnyíteni a különböző külföldi beruházásokat , amikor a ber uházások érdekében termőföldet vonnak ki, mert telephelyet akarnak létesíteni egy adott üzem részére. Az eredeti, tehát a '94es törvény értelmében akkor lehetett a föld kivonását engedélyezni és telekkönyvileg bejegyezni, amennyiben ez a beruházás megvaló sult. Nagyon sok olyan külföldi beruházó van, aki azt mondja, hogy: "kérem, addig én másnak a földjén nem vagyok hajlandó beruházni, amíg a föld nem az én
