Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - A fogyasztóvédelemről szóló törvényjavaslat és a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
2735 írásban figyelmeztetni úg y, hogy a fogyasztó felmérhesse az áru rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó kockázatot, feltéve, hogy a kockázat figyelmeztetés nélkül azonnal nem észlelhető". Ebből az következik, hogy ha bizonytalan a kockázat, akkor figyelmeztetni köteles, ha teljesen evidens a kockázat - de a fogyasztó nem köteles mindent észlelni , akkor nem köteles figyelmeztetni a gyártó. A mindenkori fogyasztóból és abból kell kiindulni, hogy a fogyasztónak nem feltétlenül van egyetemi diplomája. Tehát az ő ol daláról kell megközelíteni a kérdést, és nem kell azt mondani, hogy ha nagyobb a kockázat, akkor nincs figyelmeztetés, ha kisebb a kockázat, akkor van figyelmeztetési kötelezettség. Aztán azt mondja az 5. § - amely, azt hiszem, alapvetően elhibázott , hog y a 34. §ban foglaltakat, vagyis az élet és egészség biztonságának védelmével kapcsolatos szabályokat nem kell alkalmazni, ha a forgalmazó az értékesítéskor a fogyasztóval egyértelműen közli. És akkor jön utána valami, ezekre majd kitérek. Itt már a megk özelítés is alapvetően hibás. Ugyanis nem az a kritérium, hogy mi az az áru, hanem az a kritérium, hogy a forgalmazó mit közölt. És ha hazudott? Ez a feltétel. Biztos, hogy a törvény előkészítői nem erre gondoltak, de ez van leírva, és azt már számtalanszo r elmondtam, hogy a törvény nem az, amit az elkészítője gondol róla, hanem ami le van írva, mert majd az írott szöveg kezd működni. Mi az, amit egyértelműen kell közölni, és nem érdekes, hogy valójában aze? Az árurégiség. Azt megértem, hogy a régiségnél a gyártó nem igazán jön össze. De azt nem hiszem, hogy régiséggel kapcsolatban nincsenek olyan követelmények, amelyek a fogyasztók életének, egészségének vagy biztonságának védelmét indokolnák. Itt valószínűleg azt kellene inkább csinálni, hogy áthelyezni a felelősséget a forgalmazóra, és a forgalmazó felelősségét megállapítani. A b) pontban azt mondja a javaslat, hogy az árut használat előtt helyre kell állítani. Vagyis egyértelműen közlik a fogyasztóval, hogy az árut használat előtt helyre kell állítani. E zt vajon hogyan kell érteni? Azt mondom én, forgalmazó, hogy ez hibás termék, tessék kijavítani, előtte nem lehet használni - és akkor kész, egyértelműen közöltem, és semmiféle kötelezettségem nincsen? Úgy gondolom, hogy ezeket a szabályokat sokkal alaposa bban végig kellene gondolni. Sajnos, úgy tűnik, hogy az összes problémát nem tudom ma felsorolni, de a legfontosabbakat azért szeretném. A 39. § a keresetindítás szabályát tartalmazza, arról szól, hogy adott esetben a fogyasztók helyett is, azokat képvisel ve is ki és milyen esetben indíthat - természetesen a fogyasztók védelme érdekben - keresetet a bíróság előtt. Az ötlet jó, nem azzal van probléma. A probléma az, hogy a hatályos magyar jogban ilyen típusú szabályozás már van. Ilyen típusú szabályozás van a versenyjogi törvényben. Nézzük meg, hogy ez a kettő milyen viszonyban van egymással, mert az egészen biztos, hogy a két javaslatnak egymással szinkronban kell lennie! A javaslat is és a versenytörvény is tartalmazza azt, hogy milyen esetben lehet kereset et indítani, hogy ki indíthat keresetet, hogy meddig indíthat keresetet. Az, hogy milyen esetben indíthat keresetet, az a törvényben és a törvényjavaslatban teljesen azonos. Teljesen azonos a megszövegezés, ebből következik az, hogy ugyanazon esetre kíván valamiféle fogyasztóvédelmet biztosító megoldást adni. Ha megnézem, hogy ki jogosult keresetet indítani, akkor kiderül, hogy a kettő köszönő viszonyban sincs egymással, az pedig biztos hogy nem jó, hogy a kettő köszönő viszonyban sincs egymással, mert akko r nem tudom - a két törvény egyenrangú egymással , hogy ki a keresetindításra jogosult. Nem azonos a szabályozás abban a kérdésben, hogy meddig jogosult keresetet indítani, ami szintén nagyon nem jó, mert eltérő határidők vannak, és ez bizonytalanságot ok oz. Ráadásul a versenytörvény azt is megmondja, hogy mit tehet a bíróság a kereset alapján, de ez a javaslat nem mondja meg. Ez a javaslat csak a polgári jogi igény vonatkozásában mondja ki a fogyasztó jogát is külön a keresetindításra, a versenytörvény pe dig külön jelzi az egyéb - szabálysértési, büntetőjogi - felelősségi formák fennállását. (12.40) Itt az az alapvető probléma, hogy meg lehet csinálni, hogy egyik törvény sem utal az egyéb felelősségi formák fennállására. Azt is meg lehet csinálni, hogy min dkét törvény utal az egyéb
