Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - A fogyasztóvédelemről szóló törvényjavaslat és a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - NAHIMI PÉTER (MDF):
2732 információs rendszer is rendőrségi vagy azzal összefüggő rendszerként működne, gyorsabban lehetne rendet csinálni. Miért nem foglalkozik a törvényjavaslat az informatikával? Az informati ka rohamos térhódításának korát éljük. Az informatika az általa kínált szolgáltatások és áruk révén, az élet minden területén való funkcionális jelenléte révén rengeteg új élethelyzetet hozott, amelyek fogyasztóvédelmi jogi szempontból való feltárása és fe ldolgozása teljesen hiányzik a javaslatból. Megengedhetőnek tartja ezt az előterjesztő? Általánosabb kérdések is válaszra várnak. Megengedhetőnek tartja az előterjesztő, hogy a fogyasztóvédelem lényeges részei külön törvényekben legyenek? Megengedhetőnek t artja, hogy a fogyasztóvédelem legfontosabb központi fogalma, a minőség ne kapjon kellő súlyt és megfelelő kezelést, bármilyen fogyasztóvédelmi kérdésről legyen is szó? Vonatkozik ez a fogyasztóvédelmi jogszabályok tartalmára és minőségére is. Ez a javasla t lényegében csak a biztonságossággal foglalkozik, teljesen mellőzi azonban ennek beágyazását a minőség általános fogalmába, ezáltal lóg a levegőben az amúgy sem túl hasznosítható anyag. Súlyos hiba még a biztonság bevált tudományos megközelítésének teljes mellőzése még. A biztonságot egzaktan, csak megbízhatóságelméleti alapokon lehet kezelni, erre viszont még csak utalás sincs a törvényben. Megengedhetőnek tartja ezt az előterjesztő? Ez nem tudományos hiányosság, hanem gyakorlati hiba, ugyanis a megbízhat óságelméleti elemzés a biztonsággal kapcsolatos jogviták eldöntésének jelenleg egyetlen egzakt eszköze. A jogalkotási törvény szerint a jogszabály megalkotása előtt, a tudomány eredményeire támaszkodva elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi, gazdasá gi viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdekösszeütközések feloldásának a lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit, erről a jogalkotót tájékoztatni kell. Ez hol marad? Tov ábbá: a jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően világosan és közérthetően kell szövegezni. Miért hemzsegnek mégis a nyakatekert és érthetetlen mondatok a törvényjavaslatban? Ha Magyarországon ugyanis a nyolc osztályos általános iskola a köte lező, akkor azoknak az alapvető törvényeknek, amelyek mindenkit érintenek - ilyen mondjuk a Ptk., a Btk., a munka törvénykönyve, a személyi jövedelemadóról szóló törvény, és meggyőződésem, hogy ilyen a fogyasztóvédelmi törvény is , olyan érthetőknek, telj es körűeknek és egyértelműeknek kellene lenniük, hogy ez nyolcadik osztályban leadható legyen, hiszen így van igazából joga az államnak azt számon kérni polgárain. Ezt a törvényt ilyennek tartja az előterjesztő? És az Igazságügyi Minisztérium? A törvényjav aslathoz az előkészítő indokolást csatolt, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetik a jogi megoldás szempontjait. Félreértés ne essék, ez megint csak a jogalkotási törvény volt. Miért nem végezte ezt el az előterjesztő? Miért nem tudunk semmit arról, hogy mi lenne az optimális megoldás? Az előterjesztő tudja? Ha nem, minek alapján készítette el javaslatát? Ha tudja, miért nem közli velünk? A jogalkotási törvény 44. §ában előírja: a jogalkotó és jogalkalmazó szerveknek figyelemmel kell kísérniük a jogszabályok alkalmazásának hatásait, fel kell tárniuk az érvényre juttatásokat gátló körülményeket, és a tapasztalatokat jogalkotásban is hasznosítani kell. M ik voltak az eddigi tapasztalatok? Miért nem közli az előterjesztő? Ő sem tudja? (Dr. Avarkeszi Dezső: Ez egy új törvény!) Vagy ha igen, miért titkolja? Végül, idézet az általános elveket is megfogalmazó 11/1992es alkotmánybírósági határozatból: "A törvén y szövegezésének határozatlansága és bizonytalansága sérti a jogbiztonság követelményét.". A jogbiztonság az államtól és elsősorban a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog
