Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - A fogyasztóvédelemről szóló törvényjavaslat és a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - NAHIMI PÉTER (MDF):
2730 törvénytervezet már a preambulumában személytelen megfogalmazásra vált, és - idézem - "fogyasztói érdekek védelméről" beszél. Nehezen érthető ez a látszólag lényegtelen, valójában azonban nagyon is fontos nézőpontváltás. Sajnos, ettől - a már az első szavakban jelentkező érthetetlen jelenségtől - kezdve az előterjesztésben sokkal több az érthetetlen elem, mint az érthető. Gyakorlatilag lehetetlen az érdemi állásfoglalás a törvényjavaslatra vonatkozóan, mielőtt az érthetet len elemeket nem tisztázzuk. Így tehát rá vagyunk kényszerítve, hogy a következő kérdéseket feltegyük, remélve, hogy az előterjesztő majd választ ad rájuk. Miért szól a cím a fogyasztóvédelemről, amikor a javaslat annak csak egy részével foglalkozik, az él et, egészség, testi épség megvédelmezéséről, a nem biztonságos áru és szolgáltatás által okozott negatív hatásokkal? Hogyan kell érteni a szolgáltatás javasolt definícióját, mely szerint a szolgáltatás olyan tevékenység, amely a fogyasztóval kialakított kö zvetlen kapcsolat keretében elégíti ki a fogyasztói szükségleteket úgy, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele - a fogyasztás - időben részben vagy teljesen egybeesik. Mit jelent ez az egybeesés? Amíg a takarító szolgáltató felmossa a konyhakövet, a ddig kell rajta járkálni? Amíg a mosodában mossák a lepedőt, addig kell rajta aludni? Miért olyan általános a gyártó definíciója, hogy eszerint a képzőművészeti alkotás műkedvelő létrehozója is gyártó? Egy gyáron belül a hulladékkezelés miért minősül közüz emi szolgáltatásnak? A javaslat szerint ugyanis - idézem : "közüzemi szolgáltatás a villamosenergia, gáz, hő, víz, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági és távközlési szolgáltatás". Attól lesz közüzemi egy szolgáltatás, hogy mit szolgáltat? Ne m pedig a szolgáltatás módja, és aszerint, hogy kik vehetik igénybe? Törvénnyé tenné a javaslat a következőt: "Ha az áru biztonságosságát jogszabály vagy nemzeti szabvány nem határozza meg, az áru akkor minősül biztonságosnak, ha a fogyasztó életét, egészs égét, testi épségét a rendeltetésszerű vagy az ésszerűen várható használat időtartama alatt nem, vagy csak a rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti.". Eszerint megengedhetőnek tartja az előterjesztő, ho gy a rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használat időtartamának lejárta után egy áru hirtelen nagy pusztítóerőt képviselő veszélyforrássá váljon? Ha nem, akkor ezt miért hagyta ki a definícióból? Fontos szerepe van a "várható" szónak. Mit jelent ez po ntosan? Minőségellenőrzési, statisztikai értelemben várható értéket is jelent, például időtartam esetében? Tesze különbséget a "várható" és az "elvárható" szavak jelentése között? Tesze különbséget az előterjesztő a várható és az elvárható használat köz ött? Törvénnyé tenné az előterjesztő, hogy az áru biztonságát elsősorban a következők alapján kell megítélni: "Az áru összetételére csomagolására, összeszerelésére és karbantartására vonatkozó előírások alapvető ismérvei az árunak más árura gyakorolt, az e gyüttes használat során ésszerűen várható hatásai, az áru külső megjelenése, címkézése, használati vagy más tájékoztatója, az áru használatának hatása a fokozott veszélynek kitett, különösen a kiskorú fogyasztókra.". Kik azok a fokozott veszélynek kitett, különösen kiskorú fogyasztók? Mi az a fokozott veszély? Miért nem elég az áru biztonságosságát csak a használatának hatásai alapján megítélni, a termék teljes életútját tekintve? Ez a definíció kielégítené a környezetvédelmi igényeket is. A kö rnyezeti hatásokat szándékosan hagyta ki a biztonságosság megítéléséből az előterjesztő? Hiszen a nemzeti környezetvédelmi program igyekszik például mindenféle biztonságról gondoskodni: környezetbiztonság, kémiai biztonság, közlekedésbiztonság, sugárbizton ság, élelmiszerbiztonság és a többi. A gyártó köteles lenne ezentúl a forgalomba hozott áru biztonságosságát mintavétel útján, rendszeresen ellenőrizni - nem világos, hogy hogyan. Kint a piacon? A piaci alkalmi gyümölcsárus, aki vegyszeres gyümölcsöt árus ít, az elhullott kacsákat megkopasztó és kiárusító kofa nyilvánvalóan veszélyezteti az egészséget. Hogy szorítható rá mégis az ilyesmire? Miért kell előírni a mintavételt?
