Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - A fogyasztóvédelemről szóló törvényjavaslat és a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
2722 Tehát ha, mondjuk, egy minőségileg nem bevizsgált orosz hajszárítót ves z, akkor könnyen meglehet, hogy agyonüti az áram, mert nem felel meg a magyar szabványoknak, de ennek a rizikója az övé. Ezzel csak azt akarom érzékeltetni, hogy sajnos olyan országban élünk, ahol eleve le kell mondani a fogyasztóvédelem egy jelentős részé ről, és ez a feketegazdaság elleni küzdelem részévé teszi bizonyos értelemben a fogyasztóvédelem érdekei érvényesítését. Az is világos, hogy a jogszabályi környezete a fogyasztóvédelemnek elavult Magyarországon. Mintegy 54 különböző jogszabályhelyen foglal kozik a jelenlegi hatályos jogszabály a fogyasztóvédelmi kérdésekkel. A belkereskedelmi törvény, amely az egyik legfontosabb ezek közül, '78as. Nem lehet elvárni egy '78as törvénytől, amely még a tervgazdasági időben született, hogy képes legyen a modern piacgazdaságban a fogyasztóvédelemre. De ezen túlmenően a legnagyobb probléma az, hogy egy jó fogyasztóvédelmi törvényt nem lehet úgy megcsinálni, hogy nem tisztázza a törvényalkotó, mi a stratégiája ezzel a kérdéssel kapcsolatban. S ha valaki végigolvass a ezt a törvényt, akkor látszik, hogy itt különböző koncepcionális elemek keverednek egymással, s nem sikerült ebben rendet tenni. Ezért ez a fogyasztóvédelmi törvény nem hoz egy működőképes rendszert a fogyasztóvédelem kérdésében. Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Ezután nézzük magát a törvényt! Az I. fejezet a definíciók és a törvény hatáskörének kijelölésével még csak rendben lenne. Bár itt hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy érthetetlen módon kimaradt a 2. §ból, a közüzemi szolgáltatások defi níciójából a tömegközlekedés, ami nem egészen érthető. Lehet, hogy az illetékes tárca az egyeztetésen elfelejtett részt venni; de fel kellett volna, hogy tűnjön valakinek. A tömegközlekedés abszolút közüzemi szolgáltatás, még a törvényi definíciók szerint is. De az I. fejezet nagyjából rendben van. Az igazi koncepcionális probléma és zavar a II., a III. és a IV. fejezetben található. Ezek ugyanis olyan megfogalmazásokat tartalmaznak, és az a céljuk ezeknek a fejezeteknek, hogy leírjanak olyan fogyasztói vag yoni érdekek védelmére vonatkozó szabályokat, általános rendelkezéseket, a fogyasztási kölcsön bizonyos szabályozását, a tájékoztatási célokat és feladatokat, amelyeket a gyártóknak, a forgalmazóknak kell megvalósítaniuk. A címkézést megfogalmazza ez a tör vény és megpróbálja leírni, a használati és kezelési útmutatót, a megfelelőséget, az ár feltüntetését, sok fontos részkérdést. De ha figyelmesen végigolvassuk a II., a III., a IV. fejezetet, akkor azt kell észrevenni, hogy ezek különböző jogszabályokból, m eg más helyeken már szabályozott kérdésekből emelnek ide be - meglehetősen ötletszerűen - elemeket, egyáltalán nem teljeskörűen - nem teljeskörűen, és éppen ezért zavarba ejtően. Hiszen ha valaki a fogyasztóvédelmi törvénnyel kapcsolatban azt gondolja, hog y elolvasom a törvényt, és megtudom, hogy áll a fogyasztóvédelem Magyarországon, akkor tévedni fog. Majd minden paragrafus végén szerepel az a kitétel, hogy egyébként az adott kérdést más törvényhely majd részletesen szabályozza. (11.30) Ilyen például a cí mkézés, az ár, a tájékoztatás, a megfelelőség, a csomagolás, ami mind azt mutatja, hogy az előterjesztés bevallottan nem teljességre törekszik. Akkor pedig nem érthető az, hogy miért is kell összeollózni a II., III., IV. fejezetben azokat a szabályokat, am elyek ráadásul bevallottan nem fognak eligazítani ebben a kérdésben sem fogyasztókat, sem termelőket, sem forgalmazókat. Lehetne ezt részletesen boncolgatni: a fogyasztási kölcsön szemmel láthatólag még az egyik legteljesebb körűen szabályozott kérdés, de abban is teljesen életszerűtlen és a gyakorlati életben nem létrejöhető eseteket tárgyal. A IV. fejezetben a fogyasztók tájékoztatására szolgáló paragrafusok tényleg a '78as belkertörvényből vannak úgy átvéve, hogy bizonyos részek ott nem érthető módon te ljesen ki vannak hagyva, éppen ezért nem is teljes körű ez a tárgyalás; ugyanakkor például ezek a kérdések más törvényi helyeken szabályozott, fogyasztóvédelmi szempontból nagyon fontos kérdéseket nem vesznek ide át. Nem lehet megérteni, miért nem teszik e zt, ha már vették a fáradságot, és, mondjuk,
