Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CZUCZI MIHÁLY (SZDSZ):
2673 tekintetében, ami az élet minden más területére is kihat - környezeti kultúrára, közbiztonságra, környezetvédele mre, szórakozásra s a többi. Mindkét régión, különösképpen a keletin belül számos olyan kisebb régió van, ahol megrekedt a fejlődés, elmélyült a munkanélküliség, ami szinte kilátástalanná tette az ott élők helyzetét. Az állam - jóllehet a normatív támogatá shoz való hozzáférést mindenki számára biztosítja - szinte minden térségnek megadta az esélyt a felzárkózásra, mégsem fordít elég energiát ezekre az elmaradott térségekre, amit mutat azok tartós leszakadása is. A területfejlesztés feltételei szabályozási é s szervezeti oldalról általánosságban megteremtődtek, ugyanakkor e konkrét munka során úgy látszik, mégsem kapott kellő prioritást. Ahhoz, hogy a problémát kezelni tudjuk, alapvetően változtatni kell, mégpedig - nagyon röviden - az alábbiakon: amíg az egyi k oldalról a vállalkozói tőke célja a folyamatos gyarapodás, addig az elmaradott térségek közösségének legfőbb célja a helyi munkahelyteremtés. Ahhoz tehát, hogy az elmaradott térségek problémáját megértsük és segíteni tudjunk, valamennyi kormányzati erőne k e munkahelyteremtés elősegítését kell homlokterébe helyeznie. Olyan vállalkozásokat, olyan körülményeket kell az elmaradott térségekben teremteni, amely vonzza a vállalkozásokat, a befektetéseket. Miután az állam - legalábbis hosszú távon - nem tud eltar tani egyetlen elmaradott térséget sem, ezért a térség szereplőinek is aktívan formálniuk kell helyi gazdaságukat, arculatukat, környezetüket. Az már látható, hogy a területfejlesztési, foglalkoztatási és szociális törvények olyan irányú módosítása szüksége s, amely különböző minisztériumok, közalapítványok pénzügyi támogatási rendszerének összehangolt alkalmazását teszi lehetővé egyegy elmaradott térségben. Ezért elengedhetetlen tehát az elmaradott térségek önkormányzatainak összefogása, a foglalkoztatási h elyzet javításában érdekelt felek, az állampolgárok bevonása e munkába. A foglalkoztatáspolitikának ez a területe közvetetten ugyan, de talán jóval hosszabb távlatokban segíthet a munkanélküliség kezelésében, nem szolgál azonnali sikerrel, nem a társadalmi probléma felületi kezelését jelenti. Az Flt. a kormányzati munka, a közhivatalok, önkormányzatok szinte minden szférájára vonatkozóan tartalmazott eddig is rendelkezéseket. Ilyen többek között az Flt. 8. § (4) bekezdése, mely kifejezetten a helyi önkormán yzatok feladatát határozza meg. Nincs azonban az Flt.ben utalás arra az esetre, hogy a helyi foglalkoztatás javítása tekintetében egy adott régió több önkormányzatának milyen teendői vannak. A témakörhöz az említett más törvények soron következő módosítás a során még vissza kell térni. Nagyon röviden: a multicégek számára kedvező fejlesztési lehetőséget ad a javaslat, de sajnos ismét kiesnek a közép- és kisvállalatok a támogatottak köréből. Általános vélemény, hogy a legalább 150 fő t foglalkoztató, vagy a ténylegesen korszerű munkahelyeket és terméket előállító cégek munkahelyteremtési szándékait kellett volna támogatni, vagy például az őstermelőkre vonatkozó jövedelmi határokat is összhangba kellett volna hozni, ugyanis a munkanélk ülijáradék folyósítási, illetve visszafizetési kötelezettségéhez tartozó jövedelemminimum, valamint az adóköteles jövedelemhatár minimumai egymástól eltérnek. Egyébként az is felvetődött, hogy vajon ki fogja ezeket a minimumokat ellenőrizni. Az Flt. módos ítási javaslata óvatosan foglalkozik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási kérdéseivel, amely óvatosság feltételezi, hogy a jövő évben is módosítani kell az Flt. vonatkozó szakaszait. A munkaadók 5 százalékos foglalkoztatási kötelezettsége a vers enyszférában nehezen teljesíthető, ott fizetni fognak az alapba, és más területen rehabilitációs munkahelyek létrehozását segíthetik. Veszély, hogy létrejöhetnek olyan munkahelyek, amelyek gettósítják, mintegy izolálják a megváltozott munkaképességűeket az integráció helyett. Célszerű lett volna egy olyan új, aktív eszköz létesítése, ami ha tranzitjelleggel is, de ösztönzi az ilyen személyek foglalkoztatását - például megváltozott munkaképességűek bértámogatása, az első évben a bér- és
